Beiktatása óta számos olyan döntést hozott az Egyesült Államok 46. elnöke, Joe Biden, amellyel elődje, Donald Trump intézkedéseinek hatását igyekszik csillapítani. Egy témával kapcsolatban viszont kimondottan távolságtartó: az űrutazásról szóló projektek egyelőre csak alig kerültek terítékre.
Donald Trump elnöki hagyatékának ritka példánya az űrkutatás, amit még a kritikusai szerint is aránylag megkímélt állapotban vehetett át hivatali utódja, Joe Biden. A Trump-korszak különösen a Hold-programja miatt maradhat emlékezetes, még ha sokak szerint irreális is volt 2024-re kitűzni az amerikai űrhajósok következő holdra szállásának időpontját. Az persze vitatható, mi számít irreálisnak fél évszázaddal a legutóbbi holdra szállás után, minden esetre az új elnöknek fel van adva a lecke: Bidennek egyszerre kell szembenéznie a felkorbácsolt várakozásokkal, a gazdasági realitásokkal, valamint egyre szemtelenebb riválisaival.
Ezzel a rakétatípussal vinnének embert és rakományt a Holdra és a Marsra.
Négyfős, csak civilekből álló legénységgel indítaná útnak a SpaceX a Crew Dragon űrhajóját. Az utasokat azok közül választják ki, akik adakoznak egy amerikai gyerekkórház javára.
A SpaceX 12 500 méteres magasságba küldte volna fel a Starship nevű űrhajóját, ám a Raptor hajtómű hibát jelzett, így az utolsó pillanatban lefújták a tesztet.
A tervek szerint szűk egy év múlva indulna útnak az a két autó a Hold felé, melyeket a Földről irányítva fog versenyeztetni két diákcsapat.
A kínai állam tulajdonában lévő China Telecom öt év alatt 10 ezer műholdat állítana alacsony föld körüli pályára, hogy a szatellitekkel segítségével sugárzott netszolgáltatással konkurenciát állítsanak az amerikai SpaceX-nek.
Négyen ültek be a Crew Dragon űrhajóba, hogy a SpaceX és a NASA segítségével az ISS-re jussanak, de a szerkezetben valójában öten utaztak.
A májusi óta ez volt a második hasonló missziója a SpaceX-nek és a NASA-nak. Az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) tartanak, 27 órát repülnek.
Üzleti érdek, de akár a puszta segíteni akarás is vezérelheti a SpaceX-et, hogy az űripari vállalat is kivegye a részét a Föld kerül keringő űrszemét eltakarításában.
Néhány éven belül kész lehet az az újfajta űrhajó, amellyel távirányítással (vagyis hús-vér legénység nélkül) a Marsot is elérhetjük Elon Musk szerint.
Vége a lomha nehézfegyverek korszakának, a SpaceX szupergyors rakétákkal száll be a fegyverkezési versenybe.
Október 31-én indulhat útnak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé a SpeceX Crew Dragon űrhajó, három amerikai és egy japán asztronautával a fedélzetén. Az amerikai elnökválasztáson négy űrhajós szavazhat majd az űrből.
