Holdra szállás Trump után: ennek is lőttek?
9 perc
2021.02.14. 11:30
Donald Trump elnöki hagyatékának ritka példánya az űrkutatás, amit még a kritikusai szerint is aránylag megkímélt állapotban vehetett át hivatali utódja, Joe Biden. A Trump-korszak különösen a Hold-programja miatt maradhat emlékezetes, még ha sokak szerint irreális is volt 2024-re kitűzni az amerikai űrhajósok következő holdra szállásának időpontját. Az persze vitatható, mi számít irreálisnak fél évszázaddal a legutóbbi holdra szállás után, minden esetre az új elnöknek fel van adva a lecke: Bidennek egyszerre kell szembenéznie a felkorbácsolt várakozásokkal, a gazdasági realitásokkal, valamint egyre szemtelenebb riválisaival.
Alig hűlt ki Donald Trump széke, amikor az új amerikai elnök, Joe Biden máris átrendezte az Ovális Irodát. Ez persze mindig az új lakó joga, de nem mindegyikük szokta űrbeli kövekkel ékesíteni az irodáját. Biden viszont éppen egy Holdról származó kődarabot szeretett volna nézegetni, kapott is a NASA-tól egy 300 grammos kőzetmintát, amit még az Apollo program idején, 1972-ben vésett ki egy holdsziklából Eugene Cernan és Harrison Schmitt – ezidáig az utolsó két ember, aki a szomszéd égitesten járt. Az amerikai szaksajtóban máris találgatások indultak, hogy ezzel a gesztussal vajon Biden a folytonosságot jelezte-e az amerikai űrprogramban, és fél évszázad múltán végre tényleg visszatérhetnek-e amerikai űrhajósok a Holdra, ahogy azt Kennedy óta szinte az összes elnök ígérgeti.
Nem tudom elképzelni, hogy Biden egy holdkövet állítson ki az irodájában, majd hátat fordítson a Hold-programnak
– nyilatkozta a Time-nak John Logsdon, a Washington University űrkutatási intézetének professzora. A szakma elismert tudósaként Logsdon több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy a holdra szállás várható csúszásától függetlenül az amerikai űrprogram általában jó formában van, és az új adminisztrációnak is erre tekintettel kell kialakítani űrpolitikáját. Erről azonban, egy gesztuson túl, egyelőre nem sokat tudunk.
Isten haragja
Tény, hogy Trump nem akármilyen örökséget hagyott maga után: a hatvanas-hetvenes évek Apollo-programja óta az USA legnagyobb szabású Hold-tervét hirdette meg 2017-ben, és elnöki ciklusa során szépen gyarapodott a NASA költségvetése is. Az újabb amerikai űrhajósok holdra szállását célzó programot Artemiszről, a görög holdistennőről, Apolló ikertestvéréről nevezték el, és ez a név – ahogy a holdkőzet a Fehér Házban – egyfajta kötelezettséget is sugall Bidenék számára: innen már nincs visszaút. Főleg, hogy az Artemis név az első női űrhajós holdra szállását is ígéri.