Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Alig hűlt ki Donald Trump széke, amikor az új amerikai elnök, Joe Biden máris átrendezte az Ovális Irodát. Ez persze mindig az új lakó joga, de nem mindegyikük szokta űrbeli kövekkel ékesíteni az irodáját. Biden viszont éppen egy Holdról származó kődarabot szeretett volna nézegetni, kapott is a NASA-tól egy 300 grammos kőzetmintát, amit még az Apollo program idején, 1972-ben vésett ki egy holdsziklából Eugene Cernan és Harrison Schmitt – ezidáig az utolsó két ember, aki a szomszéd égitesten járt. Az amerikai szaksajtóban máris találgatások indultak, hogy ezzel a gesztussal vajon Biden a folytonosságot jelezte-e az amerikai űrprogramban, és fél évszázad múltán végre tényleg visszatérhetnek-e amerikai űrhajósok a Holdra, ahogy azt Kennedy óta szinte az összes elnök ígérgeti.
Nem tudom elképzelni, hogy Biden egy holdkövet állítson ki az irodájában, majd hátat fordítson a Hold-programnak
– nyilatkozta a Time-nak John Logsdon, a Washington University űrkutatási intézetének professzora. A szakma elismert tudósaként Logsdon több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy a holdra szállás várható csúszásától függetlenül az amerikai űrprogram általában jó formában van, és az új adminisztrációnak is erre tekintettel kell kialakítani űrpolitikáját. Erről azonban, egy gesztuson túl, egyelőre nem sokat tudunk.
Isten haragja
Tény, hogy Trump nem akármilyen örökséget hagyott maga után: a hatvanas-hetvenes évek Apollo-programja óta az USA legnagyobb szabású Hold-tervét hirdette meg 2017-ben, és elnöki ciklusa során szépen gyarapodott a NASA költségvetése is. Az újabb amerikai űrhajósok holdra szállását célzó programot Artemiszről, a görög holdistennőről, Apolló ikertestvéréről nevezték el, és ez a név – ahogy a holdkőzet a Fehér Házban – egyfajta kötelezettséget is sugall Bidenék számára: innen már nincs visszaút. Főleg, hogy az Artemis név az első női űrhajós holdra szállását is ígéri.
