szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Trianon miatt 70 év után nevet váltott Csongrád megye: mától Csongrád-Csanádnak hívják. Beszéltünk olyannal, aki egészen elérzékenyült, mást viszont hidegen hagy a gyakorlati következményekkel nem járó változás.

Egészen elérzékenyülve beszélt egy 84 éves makói asszony a hvg.hu-nak arról, hogy Trianon 100. évfordulója alkalmából Csongrád megyét átnevezték Csongrád-Csanádra:

Megharcoltak ezért a magyarok, legalább a szabadság emlékét visszahozza.

A névváltoztatást még 2017-ben kezdeményezte a térség fideszes országgyűlési képviselője, Lázár János, aki határozati javaslata elfogadása után arról beszélt, az átnevezés "nem vesz el senkitől semmit, viszont egy ezeréves közösségnek adja vissza a tiszteletet és megbecsülést, amelyet az ott élők megérdemelnek".

MTI/Rosta Tibor

Ezzel a gesztussal a kormány "azt üzeni a trianoni határokon belül és kívül maradt csanádiaknak, hogy tisztelettel tekint a történelemben betöltött szerepükre, és elismeri Makó városának a Csanád vármegye vezetésében elvégzett munkáját".

Megcsonkította Trianon

Csanád vármegye az államalapítástól létezett, majd a trianoni békediktátummal megcsonkították, elvesztette Nagylak környékét. 1950-ben a kommunista rendszer végleg megszüntette, egyik részét a mai Csongrádhoz, a másikat Békéshez csapták – magyarázta Miklós Péter történész a Délmagyarnak.

A hetvenedik évfordulón méltó és igazságos, hogy ismét felkerül a térképre.

Miklós szerint az új névvel Csongrád megye nem szűnik meg, hanem éppen ellenkezőleg: azzal, hogy egy egykor létezett, 990 éves megye nevével módosul, gazdagodik és kibővül.

Következménye viszont nincs, hiszen az állampolgárok lakcímkártyájában nem szerepel az elnevezés, így azt sem kell újra megcsináltatni. A hivatali bélyegzők, táblák cseréje mindössze 1-2 millió forintba kerül. Utóbbiakat egyébként sorra cserélték a hivatalokban és a megyehatárokon, bár a kisebb utak mentén, például Makó–Tótkomlós vagy Makó–Mezőhegyes között csütörtök délelőtt még a régi tábla állt.

Szlavkovits Rita

Többekkel beszélgettünk az egykori és a jelenlegi székhelyen, Makón, illetve Szegeden arról, jelent-e nekik bármit a névváltoztatás. A cikk elején idézett idős asszonyhoz hasonlóan több makói fontosnak tartja a névváltoztatást, van, aki szerint ennek a hétköznapokra is kiható következménye lehet. Azt, hogy mi, nem részletezte.

Szlavkovits Rita

Mások nem jöttek lázba: egy idősebb makói házaspár azon morgolódott, kár volt Lázár János ötletére elkölteni az 1-2 millió forintot, biztos jobb helyet is találtak volna a pénznek. Volt, aki semleges maradt: egy csanádpalotai nő azt mondta, tőle hívhatják így is a megyét, ha ez neki nem kerül pénzbe. A történelmi hagyományokkal nem volt tisztában.

Az "új időknek" a szegediek sem kerítettek nagy feneket, bár egy fiatal pár szerint "jól van ez így", de ha már nevet változtattak, Torontál még elfért volna – a történelem folyamán ugyanis egykor Torontál is oda tartozott közigazgatásilag. Ezt a verziót egyébként a Jobbik vetette fel korábban, azonban javaslatukat nem fogadták el.

Beszélgetőtársaink többsége semmilyen gyakorlati hasznát nem látja a névváltoztatásnak, igaz, a többségük a trianoni békediktátummal sem kötötte össze.

Juhász Tünde kormánymegbízott viszont igen: pár nappal ezelőtt arról beszélt, az igazságtalan békediktátum mély, talán soha be nem gyógyuló sebet ejtett, amire a névváltoztatás némi gyógyírt jelenthet.

A döntés történelmileg indokolható, eszmeileg pedig érthető, hiszen a Trianonban szétszakított Magyarország egyesítésének és összefogásának vágyát szimbolizálja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!