A korszakban játszódó filmeket, valamint a korabeli virágzó filmes és színházi életet bemutató Filmhíradót láthatnak ingyenesen a nézők a Budapesti Távmozi oldalán június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából.
Kövér László és Áder János mondanak majd beszédet a csütörtöki megemlékezésen.
A házelnök nem tartja őszintének Karácsony Gergely kezdeményezését, miszerint a trianoni évfordulóra emlékezve a fővárosban egy percre megáll az élet.
Lesz klippremier és filmvetítés is.
Akinek demokrataként fájdalmas Trianon, az nem területet fájlal, és nem gazdasági hatalmat. Az együttérez. Emlékezni pedig nem Karácsony főpolgármester tökéletesen elhibázott szavai alapján kell. Vélemény.
A németek jelképes megleckéztetésében kiélték bosszúvágyukat a franciák, a Párizs-környéki békék többi aláírási ceremóniája – köztük a trianoni – inkább egyforma szenvtelenségével tűnt ki. A nagyhatalmak vezetői a versailles-i aláírás után még ünnepeltek is, a másik négy szerződéskötést viszont néhány perc alatt elintézték.
Az emberi erőforrások minisztere nagyon elégedett a koronavírus-járvány magyarországi alakulásával.
Száz évvel a megkötése után mérték fel, hogyan viszonyulnak a magyarok a trianoni békeszerződéshez.
Trianon évfordulója kapcsán a Frankfurter Allgemeine Zeitung egész oldalas elemzésben feszegeti, mennyire megalapozott, hogy a magyarok csak a győztes hatalmak ártatlan áldozatai lettek az 1. világháború után.
Sokba került, rontotta a revíziós esélyeket, és politikailag is veszélyesnek számított az akkori hatalom szerint az a több mint négyszázezer magyar menekült, aki 1918 és 1924 között érkezett a megmaradt Magyarországra a békediktátum alapján elcsatolt területekről.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a trauma közeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 - 3. rész. Juhász Gyula publicisztikáját felolvassa: Novkov Máté. József Attila versét Zsigmond Emőke mondja el.
A volt miniszterelnök szerint Trianont nem kell és nem is lehet elfelejteni, de már nem az elveszett nemzetet kell siratni, hanem a meglévőt naggyá és sikeressé építeni.
Erdély elcsatolása 1920-ban Magyarországtól azért is megrendített sokakat, mert addigra kialakult az a sztereotípia, hogy az ottani magyarok a magyaroknál is magyarabbak, az ősi hagyományok leghitelesebb őrzői.
Visszaadja a különleges felhatalmazást a kormány, de rögtön meg is szavaztat magának egy másikat. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a trauma közeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 - 2. rész.
Karácsony Gergely Orbán Trianon-szemléletét erősíti, ahelyett, hogy szembeszállna vele.
A javasolt szöveg a magyar kormány szokásos retorikájához képest óvatos és mérsékelt megfogalmazású.
Kedd éjjel benyújtotta a kormány a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatot, jön a járványügyi válsághelyzet. Bíznak benne, hogy a következő ötven évben nem kell újra rendkívüli jogrendet hirdetni.
Hiába épült központi emlékhelye Trianonnak, a békediktátum centenáriuma sem hoz megbékélést határon belül és azon túl. A hatalom hiába próbálja, nem tudja új mederbe terelni az emlékezést.
