Ingyenes kerékpárszállítás, 990 forintos napijegy – a MÁV akciókat tart a mobilitási héten és az autómentes napon
Így próbálják népszerűsíteni a zöld közösségi közlekedést.
Így próbálják népszerűsíteni a zöld közösségi közlekedést.
Miért nem lehet Budapesten kezdeni a budapesti autóprobléma megoldását? Hogyan állít használható példát London és Prága a magyar fővárosnak? Ki kéne-e árusítsuk a vágányainkat? Van-e autósüldözés, lehet-e dugódíj? Fenntarthatósági podcastunk évadnyitójában Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár és egykori BKK- és BFK-vezér válaszolt az elmúlt hónapok legégetőbb közlekedési kérdéseire és vetítette előre nemzetközi példákon keresztül, hogy jó szakpolitikával milyen szerepe lehetne a tömegközlekedésnek egy fenntartható jövőben.
A forgalmasabb vonalakon a buszok gyakrabban indulnak, a vonatok és a HÉV-ek pedig több kocsival közlekednek.
Tovább tart a vita Építési és Közlekedési Minisztérium és Érd között, hogy kinek kellene kompenzálnia a helyiek utazását.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint Budaörs és Érd felbontaná az együttműködést velük és a Volánnal, a budaörsi önkormányzat már megszólalt az ügyben.
Százból csak három ember elégedett a vasúti járműflottával, a magyarok 35 százaléka szerint viszont „nagyon aggasztó” a műszaki állapot, ami azonnali beavatkozást igényel – derül ki egy friss kutatásból. A mellékvonalak bezárása az emberek 41 százalékának okoz kisebb-nagyobb gondot.
Pénteken még úgy volt, hogy kizárólag előre váltott jeggyel vehető igénybe a vasúti mellékvonalak bezárása után a “vonathelyettesítő autóbuszos kiszolgálás”, ez már az éles üzem első napján megváltozott.
Néhány esetben hosszabb lesz busszal a menetidő, mint a leálló vasúttal – ismerte el a MÁV-Volán csoport, amely viszont azzal vigasztalja az utasokat, hogy a buszok napraforgómezők mellett haladnak majd, és bár kerékpárt nem lehet felvinni rájuk, lesz rajtuk USB-töltő.
A mellékvonalak bezárása kormányokon átívelő politikai pótcselekvés, aminek kevés köze van a vasút problémáihoz, ahogy azok megoldásához is. Most – saját ígéreteivel is szembemenve – mégis ehhez nyúl az Orbán-kormány. Pedig a mellékvonalak egy része Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár szerint menthető lenne, ráadásul a bezárás után „a megtakarítás vonalanként egy hónapban egy MÁV-os igazgató bérét nem éri el". A belföldi vasúti személyszállításnak jót tenne a piacnyitás, de erre csak 2034-től látszik remény.
Miskolcon a buszvezetőnek eltört az orra, Törökbálinton a válla és a szája sérült meg.
Alacsony kihasználtságú vasúti mellékvonalakat zár be augusztustól a kormány – az az Orbán-kabinet, amelyik ugyanezért „vasútrombolást” kiáltva hibáztatta ellenzékből a baloldali kormányokat, majd kampányígéretté tette a vonalak visszanyitását. Kormányra kerülve többel így is tett – most éppen ezek közül maga zár be újra hármat. A cél nem a takarékosság, hanem a leállás után felszabaduló néhány jármű és a személyzet forgalmasabb vonalakra irányítása.
A projekt a Zöld Busz Program közel 70 százalékos vissza nem térítendő támogatásával valósult meg.
Lázár János építési és közlekedési miniszter rapid módon nevezett ki több mint harminc vezetőt az állam közlekedési cégeihez. Sok sikeres menedzser van köztük, de kevesen láttak közelről közlekedési vállalatokat.
Változott az Orbán-kormány személyzeti politikája: mostanság olyanok juthatnak pozíciókhoz, akik azt ígérik, a jelenlegi pénzügyi keretek között is képesek a hatékonyság növelésére. Az elmúlt hetekben nemcsak a katonaságnál és a tudománypolitikában hullottak a fejek, hanem a MÁV–Volánbusz-csoportnál és az MVM-nél is.
A katonaság és a tudománypolitika mellett az MVM-nél és a közlekedésben is hullottak a fejek az elmúlt hetekben.
Szombathelyről kettő, Pécsről, Nyíregyházáról és Békéscsabáról egy-egy vonat indul.
Külön regisztrálni sem kell a díjmentes utazáshoz.
Közzétették a részleteket arról, hogyan változik a közlekedés a hosszú hétvégén és a tavaszi szünet többi napján.