Energia- és vízfogyasztásunkat két dolog befolyásolja: a konyhai eszközeink és a szokásaink. Ha konyhai eszközeinken esetleg nem is tudunk változtatni, a szokásaink megváltoztatása rajtunk múlik. Részlet a Helyi, idény, vegetáriánus zero waste konyha című könyvből.
Egy ideális világban a boltok polcairól csak olyan termékeket emelhetnénk le, amivel a lehető legkevesebbet ártunk a Földnek. De addig, amíg ez csak egy álom marad, fogyasztóként kell minél többet megtennünk a környezetvédelemért, illetve az ártalomcsökkentésért. Néhány apróság is rengeteget számít, és hamar rájöhetünk, hogy az új szokások csak elsőre tűnnek körülményesnek.
A hvg.hu arról kérdezte Kump Edina környezetkutató-, hulladékcsökkentési szakértőt, a körforrás alapítóját, hogy milyen lépésekkel kezdhetjük el a hulladékmentességet, és milyen tévhitek merülnek fel a zero waste életmóddal kapcsolatban.
A japán Tokusima prefektúrában, a hegyek között található Kamikacuban a lakosság a keletkező hulladék 80 százalékát újrahasznosítja. Arról kérdeztük Ocuka Momonát, a helyi Zero Waste Center vezetőjét, és Szuga Midorit az önkormányzat környezetvédelmi osztályának igazgatóhelyettesét, hogy mi a titka Kamikacu sikerének, és vajon működne-e egy ilyen rendszer egy-egy nagyvárosban is?
Reneszánszukat élik a szakácskönyvek, és egyre több járja körbe kifejezetten a fenntarthatóbb étkezés és főzés kérdését. Kocsis Dórának idén augusztus végén jelent meg a Zero Waste Konyha című könyve, amely nem is pusztán egy vaskos receptgyűjtemény, de egy komoly tudományos kutatással alátámasztott munka. A szerző neve ismerős lehet a fenntartható életmód követőinek: a férjével, Német Edvárddal közösen indított Talpalatnyi Történetek című bloggal ismerte meg őket a nagyközönség, ahol azt mutatták be, hogyan termelhetjük utazásaink során a lehető legkevesebb hulladékot. Kocsis Dórával beszélgettünk.
Napelem, újrahasznosítás és zöld közösségi terek: a koronavírus-járvány alatt rendkívüli népszerűségnek örvendő videojáték fejlesztői öko életmódra ösztönzik a játékosokat.
A hulladékmentes vagy zero waste mozgalmakról egyre több helyen hallhatunk. Ha még nem tettük meg, itt az ideje, hogy mi is kövessük a trendet. Hiszen ha csak a konyhánkat nézzük, megdöbbentőek a számok: éves szinten átlag 40-45 kilónyi élelmiszert dobunk ki, ami a bolygónkon kívül a pénztárcánkat is megterheli.
Néhány nap alatt 34 ezren írták alá azt az online petíciót, amely el szeretné érni, hogy legyenek utántöltő automaták a legnagyobb magyarországi drogériákban. A csomagolásmentességre törekvés számos iparágban megjelenik, de vajon milyen korlátai vannak és mennyire valósítható meg itthon?
Aki a nyár végén a szekszárdi Sötétvölgybe látogatott, kipróbálhatta, hogy milyen az élet úgy, hogy semmilyen módon nem tesz kárt a természetben. A 21. századi ember gyakorlatilag visszautazhatott a múltba, ahol még nem volt műanyag, sem vízöblítéses WC, és hamuval súrolták az edényeket. Magyarország egyetlen olyan fesztiválján jártunk, ahol tényleg megpróbálják nullára csökkenteni a szeméttermelést.
Egy hónapja kapható a boltokban az a tisztítószer, amelyet egy magyar mérnökcsapat biomasszából, szennyvíziszapból, és tiszta víz hozzáadása nélkül állított elő. A fejlesztők elárulták nekünk, hogy lesz hulladékból vízkőoldó, és azt is, hogy mitől szenzációs, ami a biológiai reaktorukban történik.
A Zero Waste, azaz a hulladékmentes mozgalom nem új keletű dolog, 40 évvel ezelőtt indult útjára. A kezdetekkor senki sem foglalkozott vele, mára viszont közel áll ahhoz, hogy globális trenddé váljon.
