A japán Tokusima prefektúrában, a hegyek között található Kamikacuban a lakosság a keletkező hulladék 80 százalékát újrahasznosítja. Arról kérdeztük Ocuka Momonát, a helyi Zero Waste Center vezetőjét, és Szuga Midorit az önkormányzat környezetvédelmi osztályának igazgatóhelyettesét, hogy mi a titka Kamikacu sikerének, és vajon működne-e egy ilyen rendszer egy-egy nagyvárosban is?
Az 1492 főt számláló Kamikacuban egészen 2000-ig két szemétégető is működött, azonban ekkor egy szigorú szén-dioxid csökkentési törvény miatt be kellett zárni az addig működő létesítményeket. Ekkor részben a költségcsökkentés miatt döntöttek a zero waste rendszer bevezetése mellett - mondta el a hvg.hu-nak Ocuka Momona, a helyi Zero Waste Center vezetője, és Szuga Midori, az önkormányzat környezetvédelmi osztályának igazgatóhelyettese.
Fokozatosan vezették be a kategóriákat
A rendszer bevezetésekor minden egyes környező települést meglátogattak az önkormányzat képviselői, és megosztották a változás okát:
a környezetvédelmi problémák mellett az az oka a hulladékcsökkentési kezdeményezésnek, hogy elégetni a szemetet drágább, mint újrahasznosítani.
- mondta el Szuga Midori.
A város lakossága nem tiltakozott a kezdeményezés ellen, annak ellenére, hogy egyre több kategóriát vezettek be: eleinte még csak 9, majd 22, 35, végül 45 különböző kategóriába gyűjthették a hulladékot.
Kamikacu célja, hogy csökkentse, akár nullára redukálja a városban keletkező nem újrahasznosított szemetet, és mára a keletkező hulladék mintegy 80 százalékát újrahasznosítják, szemben a Japánban átlagos 19,6 százalékos rátával. Egy főre vetítve ez 539 grammnyi szemetet jelent, szemben a nemzeti 918 grammos átlaggal.
A lakosság nagy része támogatta a kezdeményezést
A város lakóinak 55 százaléka 65 év feletti, azonban a megszokott gyakorlattól el tudtak ragaszkodni: a lakosság 20 százaléka kifejezetten lelkesedett a zero waste kezdeményezés iránt, 70 százalékuk csak szabálykövetően vett részt az új rendszerben, míg 10 százalékukat máig sem érdekli a kezdeményezés.
A rendszer miatt senki nem hagyta el a várost, a fiatalok inkább azért vándorolnak el, mert kevés a helyi középiskola, és nincsenek munkalehetőségek
- jegyezte meg Ocuka Momona.
Az önkormányzat segíti a lakosokat a szelektív hulladékgyűjtés elsajátításában: azokhoz, akik nem tudják elvinni a Kamikacuban működő egyetlen Zero Waste Centerbe a szelektíven összegyűjtött hulladékot, havonta vagy kéthavonta házhoz mennek és átveszik azt.
Normál esetben tehát a lakosoknak kell elvinniük a hulladékot a Zero Waste Centerben található szelektív hulladékgyűjtőbe, ahol 2-3 dolgozó is segít a felmerülő kérdésekkel.
Akik ide hozzák a hulladékot, pontokat gyűjthetnek, amiket aztán ajándékutalványokra válthatnak be, majd környezetbarát termékeket vásárolhatnak: például újrahasznosítható ételtároló edényeket és kulacsokat, textilkendőket, és fémből készült akasztókat.
Azonban azoknak sem kell a kertben elégetniük a szemetet, akik nem gyűjtenek szelektíven, ugyanis a 45 kategória egyike az a szemét, ami a szemétlerakóra vagy hulladékégetőbe kerül.
Nagy sikere van a rendszernek
A Zero Waste Centerbe érkező újrahasznosított anyagok 28 százaléka papír, 18 százaléka fém, 10 százaléka műanyag, 6 százaléka üveg, 2 százaléka veszélyes anyag, 8 százaléka biomassza, 8 százaléka textil. A maradék 20 százalék pedig a szemétégetőbe kerül.
Sokat segített az is az átállásban, hogy a lakosság megértette, az újrahasznosítással a város jelentős költségmegtakarítást érhet el, így egyre többen önként támogatták az új rendszert – mondta el Szuga Midori:
A szelektív hulladékgyűjtéssel a hulladék ártalmatlanítási költségei kb. 60 százalékkal csökkentek, ráadásul bevételt jelent a városnak az, hogy az összegyűjtött papír és fémhulladékot újrahasznosító cégeknek értékesítik.
Mostanra a helyieket annyira érdekli, hogy mi a helyzet a hulladékkal, hogy már a városi lapban is foglalkoznak a szemetet érintő kérdésekkel: „Egy külön fejezetben ír a helyi újság a hulladékkezelésről, a felmerülő problémákról, és tisztázza a lakosságban felmerülő kérdéseket”- mondta el Ocuka Momona.
A koronavírus-járvány alatt megnőtt a keletkező hulladék
Bár a város lakóinak többsége a hulladékot szelektíven gyűjti, ez nem jelenti azt, hogy ne termelnének egyáltalán szemetet: a koronavírus-járvány alatt kifejezetten megnőtt a termelt szemét, aminek valószínűleg főleg az az oka, hogy az emberek több szemetet termeltek az otthonukban, miután gyakrabban rendeltek az internetről termékeket.
Bár Kamikacut segítette a helyiek lelkesedése, egy nagyvárosban ez már valószínűleg nem lenne elegendő ahhoz, hogy ilyen számokat érjenek el, például New York is kitűzte, hogy 2030-ig 90 százalékkal csökkenti a nem újrahasznosítható szemét mennyiségét, Szuga Midori szerint egy ilyen nagyvárosban már jóval komplexebb infrastruktúrára van szükség.
Ráadásul nem elég, ha a lakosság szelektíven gyűjti a hulladékot, arra is szükség van, hogy a cégek a körforgásos gazdaság elveit kövessék - tette hozzá Ocuka Momona.
Állandó tanulásra és szemléletváltásra van szükség a sikerhez
A Kamikacuban működő Zero Waste Centerben nemcsak a hulladékot gyűjtik, hanem itt működik egy használt eszközöket árusító bolt („Kuru kuru”) is, ahol használt ruhák, elektromos eszközök és egyéb tárgyak cserélhetnek gazdát.
Ráadásul a város célja, hogy a Zero Waste életmód minél több helyen elterjedjen, ezért eseményeket is szerveznek, és az ide érkezőket arra tanítják, hogy miként lehet egyre kevesebb szemetet termelni.
A Kamikacuba érkezők a Zero Waste Centerben található 4 szobás hotelben megszállhatnak, és megtapasztalhatják, hogy milyen az itteni élet. Évente 5000 látogatót fogadnak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Batházi Tamás szerint Wladár Sándornak szexuális viszonya volt a húsz éve elhunyt, hírhedten keménykezű Széchy Tamással.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
