Az 1492 főt számláló Kamikacuban egészen 2000-ig két szemétégető is működött, azonban ekkor egy szigorú szén-dioxid csökkentési törvény miatt be kellett zárni az addig működő létesítményeket. Ekkor részben a költségcsökkentés miatt döntöttek a zero waste rendszer bevezetése mellett - mondta el a hvg.hu-nak Ocuka Momona, a helyi Zero Waste Center vezetője, és Szuga Midori, az önkormányzat környezetvédelmi osztályának igazgatóhelyettese.

Ocuka Momona, a helyi Zero Waste Center vezetője, és a szervezet egyik munkatársa

Kamikacu Zero Waste központ

Fokozatosan vezették be a kategóriákat

A rendszer bevezetésekor minden egyes környező települést meglátogattak az önkormányzat képviselői, és megosztották a változás okát:

a környezetvédelmi problémák mellett az az oka a hulladékcsökkentési kezdeményezésnek, hogy elégetni a szemetet drágább, mint újrahasznosítani.

- mondta el Szuga Midori.

A város lakossága nem tiltakozott a kezdeményezés ellen, annak ellenére, hogy egyre több kategóriát vezettek be: eleinte még csak 9, majd 22, 35, végül 45 különböző kategóriába gyűjthették a hulladékot.

Kamikacu célja, hogy csökkentse, akár nullára redukálja a városban keletkező nem újrahasznosított szemetet, és mára a keletkező hulladék mintegy 80 százalékát újrahasznosítják, szemben a Japánban átlagos 19,6 százalékos rátával. Egy főre vetítve ez 539 grammnyi szemetet jelent, szemben a nemzeti 918 grammos átlaggal.

A lakosság nagy része támogatta a kezdeményezést

A város lakóinak 55 százaléka 65 év feletti, azonban a megszokott gyakorlattól el tudtak ragaszkodni: a lakosság 20 százaléka kifejezetten lelkesedett a zero waste kezdeményezés iránt, 70 százalékuk csak szabálykövetően vett részt az új rendszerben, míg 10 százalékukat máig sem érdekli a kezdeményezés.

A rendszer miatt senki nem hagyta el a várost, a fiatalok inkább azért vándorolnak el, mert kevés a helyi középiskola, és nincsenek munkalehetőségek

- jegyezte meg Ocuka Momona.

Az önkormányzat segíti a lakosokat a szelektív hulladékgyűjtés elsajátításában: azokhoz, akik nem tudják elvinni a Kamikacuban működő egyetlen Zero Waste Centerbe a szelektíven összegyűjtött hulladékot, havonta vagy kéthavonta házhoz mennek és átveszik azt.

Normál esetben tehát a lakosoknak kell elvinniük a hulladékot a Zero Waste Centerben található szelektív hulladékgyűjtőbe, ahol 2-3 dolgozó is segít a felmerülő kérdésekkel.

Akik ide hozzák a hulladékot, pontokat gyűjthetnek, amiket aztán ajándékutalványokra válthatnak be, majd környezetbarát termékeket vásárolhatnak: például újrahasznosítható ételtároló edényeket és kulacsokat, textilkendőket, és fémből készült akasztókat.

Azonban azoknak sem kell a kertben elégetniük a szemetet, akik nem gyűjtenek szelektíven, ugyanis a 45 kategória egyike az a szemét, ami a szemétlerakóra vagy hulladékégetőbe kerül.

A behozott hulladékért cserébe újrahasznosított edényeket, kulacsokat és egyéb tárgyakat vásárolhatnak

Kamikacu Zero Waste központ

Nagy sikere van a rendszernek

A Zero Waste Centerbe érkező újrahasznosított anyagok 28 százaléka papír, 18 százaléka fém, 10 százaléka műanyag, 6 százaléka üveg, 2 százaléka veszélyes anyag, 8 százaléka biomassza, 8 százaléka textil. A maradék 20 százalék pedig a szemétégetőbe kerül.

Sokat segített az is az átállásban, hogy a lakosság megértette, az újrahasznosítással a város jelentős költségmegtakarítást érhet el, így egyre többen önként támogatták az új rendszert – mondta el Szuga Midori:

A szelektív hulladékgyűjtéssel a hulladék ártalmatlanítási költségei kb. 60 százalékkal csökkentek, ráadásul bevételt jelent a városnak az, hogy az összegyűjtött papír és fémhulladékot újrahasznosító cégeknek értékesítik.

Mostanra a helyieket annyira érdekli, hogy mi a helyzet a hulladékkal, hogy már a városi lapban is foglalkoznak a szemetet érintő kérdésekkel: „Egy külön fejezetben ír a helyi újság a hulladékkezelésről, a felmerülő problémákról, és tisztázza a lakosságban felmerülő kérdéseket”- mondta el Ocuka Momona.

A koronavírus-járvány alatt megnőtt a keletkező hulladék

Bár a város lakóinak többsége a hulladékot szelektíven gyűjti, ez nem jelenti azt, hogy ne termelnének egyáltalán szemetet: a koronavírus-járvány alatt kifejezetten megnőtt a termelt szemét, aminek valószínűleg főleg az az oka, hogy az emberek több szemetet termeltek az otthonukban, miután gyakrabban rendeltek az internetről termékeket.

Bár Kamikacut segítette a helyiek lelkesedése, egy nagyvárosban ez már valószínűleg nem lenne elegendő ahhoz, hogy ilyen számokat érjenek el, például New York is kitűzte, hogy 2030-ig 90 százalékkal csökkenti a nem újrahasznosítható szemét mennyiségét, Szuga Midori szerint egy ilyen nagyvárosban már jóval komplexebb infrastruktúrára van szükség.

Ráadásul nem elég, ha a lakosság szelektíven gyűjti a hulladékot, arra is szükség van, hogy a cégek a körforgásos gazdaság elveit kövessék - tette hozzá Ocuka Momona.

Negyvenöt különböző kategóriába gyűjtik a hulladékot

Kamikacu Zero Waste központ

Állandó tanulásra és szemléletváltásra van szükség a sikerhez

A Kamikacuban működő Zero Waste Centerben nemcsak a hulladékot gyűjtik, hanem itt működik egy használt eszközöket árusító bolt („Kuru kuru”) is, ahol használt ruhák, elektromos eszközök és egyéb tárgyak cserélhetnek gazdát.

Ráadásul a város célja, hogy a Zero Waste életmód minél több helyen elterjedjen, ezért eseményeket is szerveznek, és az ide érkezőket arra tanítják, hogy miként lehet egyre kevesebb szemetet termelni.

A Kamikacuba érkezők a Zero Waste Centerben található 4 szobás hotelben megszállhatnak, és megtapasztalhatják, hogy milyen az itteni élet. Évente 5000 látogatót fogadnak.