Az áramtermelés és a közlekedés dekarbonizációja mellett elindult egy újabb fontos klímavédelmi rendszer-átalakítási program: a hagyományosan nagy szennyezőnek számító acélipar karbonlábnyomának csökkentése. A hangsúly a zöldacélra kerül át, de nem mindegy, hogy ki mikor vált.
A japán Nippon Steel megvette volna a US Steelt.
A Thyssenkrupp néhány hete jelentette be, hogy 11 ezer ember elbocsátását tervezi.
Az európai gazdaság gyengélkedése, az amerikai védővámok, a globális túltermelés és a kínai ingatlanbuborék kidurranása is hozzájárult ahhoz, hogy az acélipari ágazat kilátásai nem túl fényesek. Ez a gyengélkedő Dunai Vasmű számára is komoly kockázatokat rejt.
Az elnök újraválasztási kampánya részeként tűzi zászlajára az amerikai acélipar megvédését.
Alighogy megvette a Liberty Steel, gyakorlatilag leállították a Dunaferr termelését. Az újraindulás a kormány által favorizált vevő tisztázatlan pénzügyi helyzetétől és szándékaitól függ.
A dunaújvárosi acélművet nemrég adták el, de nem úgy tűnik, hogy az új tulajdonos felfuttatná a céget.
Vajon kinek éri meg úgy megvenni a nehézsúlyú és nehéz helyzetű Dunaferrt, hogy környezeti katasztrófát is el kell hárítania? – vethető fel a friss értékesítési felhívás alapján.
Akár 90 százalékkal is csökkentheti az acélgyártás során keletkező szén-dioxid-kibocsátást a brit kutatók új módszere, mely egy lényegesen egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne ahhoz, hogy ez a rendkívül szennyező iparág teljesítse a párizsi klímaegyezményben foglaltakat.
A Masterbloc betontömbjei előállításához cement helyett szén-dioxidot használ kötőanyagként. Az eljárással nagymértékben csökkenthető az építőanyagok környezeti terhelése.
A háború bénítja meg a Dunaferr tulajdonosait, a vasmű rogyadozik az adósságok alatt, mégis célpontja lehet olyan befektetőknek, amelyek hadiipari beszállításokban érdekeltek.
Jurij Ryzhenkov szerint legalább olyan fontosak az acélgyár dolgozói, mint a fronton harcoló katonák.
Az ukrajnai háború és az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt világszerte csökkent az acélkínálat, az árak az egekbe szöktek.
A pandémia utáni világméretű újrakezdés mindenütt rekordkeresletet jelent az acéliparnak. Olyannyira, hogy két nagy exportőr, Oroszország és Kína korlátozni kényszerül a kivitelt, hogy ne akadozzon az ellátás a hazai piacon – írja a Bloomberg.
Végre van új vezérkara a Dunaferrnek, de nem állhat munkába. Tovább folyik a marakodás a csőd szélén táncoló cégért.
Félelemkeltés, vádaskodás, elfolyó milliárdok jellemzik a hagyományos nagyipari vállalat, a Dunaferr mindennapjait. Miközben rejtély, mit tervez az orosz állami nagytulajdonos a céggel, a magyar kormány – látszólag – elhatárolódik az eseményektől.
Hiány és rég nem látott áremelkedés az acélpiacon az USA-ban, ahol most mindenki Joe Biden döntésére vár: megszűnik-e a Donald Trump által bevezetett 25 százalékos büntetővám a kínai acélra?
Azt remélik, Vlagyimir Szergejev közreműködésével tájékoztathatják a tulajdonosokat a vállalatnál kialakult helyzetről.
„Ha él a gyár, él a város” – állítják Dunaújvárosban, ám most bejelentették: 350 fővel csökkentik a mintegy 5 ezer fős létszámot, ami akár a végét is jelentheti a magyar acélipar zászlóshajójának. A helyzet nem reménytelen, de valószínűleg ismét szükség lehet állami segítségre. A helyszínen jártunk, hogy megtudjuk, mekkora a gond, és egyáltalán mit gondolnak az ottaniak a mostani folyamatokról.
