El tud jutni egy hétre nyaralni? Akkor az ország leggazdagabb 60 százalékába tartozik

Az utazás ára nem nőtt vészesen tavalyhoz képest, de ha már elment az ember a nyaralására, akkor ott jókora drágulással szembesül. Nem csoda, hogy az összes szegénységi mutatónk közül épp a nyaralással kapcsolatosakban állunk a legrosszabbul.

El tud jutni egy hétre nyaralni? Akkor az ország leggazdagabb 60 százalékába tartozik

Amikor ezeket a sorokat olvassák, jusson eszükbe, hogy a szerző épp a jól megérdemelt nyaralását tölti – és ha netán épp szakad az eső, akkor nyugodtan röhögjenek ki. Nem állítom, hogy szabadsággal egyenértékű élvezet statisztikákat olvasni a nyaralásról, de biztos, ami biztos, azért hoztam néhányat.

Már csak azért is, mert az Eurostat, amely nem véletlen épp ilyenkorra időzíti az utazásokkal kapcsolatos adatközléseit, meg tudott lepni nemrég, amikor arról mutatott be néhány számot, hogy az utazás árának emelkedésében Magyarország az EU szerencsésebbjei közé tartozik: hátulról a nyolcadikok vagyunk csak a drágulásban. Eközben azt azért sokan érezzük, hogy

a mindennapi élet sem túl olcsó, hát még ha olyan középosztálybeli luxusokat is szeretnénk magunknak megengedni, mint elmenni egyszer egy évben nyaralni.

A nyaralás nem mellesleg nagyon fontos része a szegénységi mutatóinknak. A KSH azt tekinti nélkülözőnek, aki 13 tétel közül legalább hetet nem tud megengedni magának – a tizenhármas listán, amelyen olyan dolgok is szerepelnek, mint mondjuk kellő fűtés, két pár cipő, vagy az elhasznált bútorok és ruhák cseréje, toronymagasan az évi egy hét vakációzás az, amelyet a legtöbb magyar nem tud megengedni magának. A legfrissebb, még 2023-as adatok szerint az ország 39,6 százalékának nem fért bele anyagilag az, hogy valahol egy hetet pihenhessen.