Egy egész iparág épül arra, hogy az okostelefonokból kinyert lokációs adatokat a cégek hasznosítani tudják. A New York Times ezzel kapcsolatos nyomozása arra világít rá, milyen veszélyes ez, és miért nehéz kivédeniük a felhasználóknak.
Az okostelefon sokak szerint több mint egy zsebre dugható számítógép, és azalatt nem csak azt értjük, mennyi mindenben segíthet. A New York Times új cikke szerint mára egy teljes iparág jött létre, amely a mobilok által generált információhalmazt begyűjti és feldolgozza, sokszor úgy, hogy a felhasználóknak tudomásuk sincs róla.
Mindennek az az oka, hogy bizonyos alkalmazások a helyzetünkhöz is szeretnek hozzáférést kérni, a legtöbben pedig habozás nélkül engedélyt adnak erre. Néhány funkció esetében mindez persze indokolt, hiszen csak úgy lehet például bejelentkezni egy étterembe, ha a telefon “látja”, hol tartózkodik az illető. A NYT új nyomozása azonban arra enged következtetni, hogy egyes appok akkor is jelzik, merre van az ember, ha a felhasználó amúgy letiltotta ezt a programfunkciót. A letiltás a legtöbb esetben eleve bonyolult folyamat, hiszen nincs jól elmagyarázva a felhasználónak, hogyan tudja kikapcsolni, hogy az alkalmazás ne lássa, merre jár. A legrosszabb – teszi hozzá az amerikai lap –, hogy néhány szoftver említést sem tesz arról, hogy a begyűjtött adatok pontosan hova kerülnek és milyen célt szolgálnak.
Bár az appok üzemeltetői (elvileg) titkosítva jutnak hozzá a helyadatokhoz, a valóságban mindez egész mást mutat: a New York Times egy hatalmas adatcsomagot vizsgálva arra jutott, hogy az információkat sokszor egyáltalán nem nehéz a konkrét személyhez kapcsolni, és ezután házi nyomozásba kezdeni, mivel foglalkozhat az illető. A lap munkatársai (hatósági engedélyekkel persze) így tudták megnézni, hogy mit csinál egy katonai tisztviselő éjjelente, illetve milyen útvonalakat jár be napközben.
A távoli lekövetés elsősorban a napi rutin miatt tűnik veszélyesnek, hiszen általa a betörők is információkat szerezhetnek, mikor érdemes lecsapniuk.
A NYT szerint a begyűjtött helyadatokat a legtöbb cég értékesíti is, melynek célja, hogy a felhasználó személyre szabott hirdetéseket lásson, hogy növelni tudják egy adott termék iránti vásárlási kedvet. Mindez azért is problémás, mert az információk értékesítése, illetve begyűjtése sem illegális. Törvény ugyanakkor egyikre sem vonatkozik, vagyis az ezzel foglalkozó vállalatok szabadon kereskedhetnek, miközben elég gyakran engedélyt sem kapnak rá.
Az újság cikke szerint ilyen tevékenységgel nem csak az ismert appok fejlesztői foglalkoznak, sok olyan vállalat van, amely rendszerszinten gyűjti és értékesíti a helyadatokat. A problémásabb szolgáltatások közé tartozik a Foursquare is, habár a cég a New York Timesnak küldött reakciójában tagadta, hogy ilyesmit csinálnának.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
