1944. július 20-án, éppen 80 évvel ezelőtt Brandt ezredes kicsit arrébb rúgta Claus von Stauffenberg gróf aktatáskáját. Ezért nem ölte meg a benne lapuló bomba Adolf Hitlert. Ezért tartott tovább a háború, ezért halt meg pár millióval több ember és pusztult el még jó néhány város. Nincsenek egyértelmű életek. A mártírok között is kevés a bűntelen. Stauffenberg gróf sem volt az.
A nyugati hatalmak – élükön Anglia – hiszékenysége, érdektelensége, rossz helyzetértékelése és a hatalmas vérveszteséggel lezárult első világháború után egy újabb elkerülésének a vágya mind ahhoz vezetett, hogy Hitler minden határt átlépjen – átvitt értelemben és a valóságban is. Erre a történelmi helyzetre is utalt újraválasztása előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, amikor a Putyin orosz elnöknél is járt Orbán Viktor "békemisszióját" bírálta. Megbékítési politikának nevezte azt, azzal a kifejezéssel – appeasement –, amellyel Neville Chamberlain brit miniszterelnök végzetesnek bizonyult 1938-as próbálkozását illetik Hitlerrel. Az EU és Orbán jelenlegi konfliktusa miatt újraközöljük két évvel ezelőtti cikkünket Chamberlain kudarcáról.
A Múltunk folyóiratban Herz-Topál Zsófia dolgozta fel a német náci párt lapjában megjelent cikekket, Gömbös Gyula belpolitikája nemzetiszocialista tükörben címmel.
Magyar színészekkel idézi fel a Harmadik Birodalom felemelkedését és bukását a Netflix új, dramatizált jelenetekkel kiegészített dokumentumsorozata, a Hitler és a nácik: A gonosz a vádlottak padján. A Hitlert alakító Kozma Károly pályája legfontosabb munkájának tartja a sorozatot.
A villa a mai Lengyelország területén található, egykor a német vezetés főhadiszállása volt.
A Hofbrauhaus am Platzl a város egyik legrégebbi sörcsarnoka, már a XVI. században is létezett.
A weimari köztársaság összeomlása és a holokauszt hozzájárult ahhoz, hogy Henry Kissinger a stabilitást célzó reálpolitika hirdetője lett, antiszemita közegben emelkedett magasra, s akadt kijelentése, amit zsidó társai nem bocsátottak meg neki.
Kis híja volt, hogy Hitler már 1923-ban hatalomra jusson. Amit akkor elrontott, azt 1933-ra megcsinálta: megszerezte elegendő konzervatív politikai és gazdasági vezető támogatását.
Nincs az a bűn és mocsok, amely a nagy művészetet érvénytelenítené, és nincs az a nagy művészet, amely a bűn és mocsok súlyából bármennyit elvenne. Ezt éppoly nehéz megemészteni, mint amennyire szükséges. Vélemény.
Vajon nem tudták vagy nem akarták megcsinálni az atombombát a kiváló német magfizikusok? Ez talán sosem derül ki, de ma már tudni lehet, hogy az Oppenheimer-film szereplői versenytárs nélkül jutottak el a hirosimai bombához.
Tudósként és a magánéletében is ellentmondásos személyiség volt J. Robert Oppenheimer, akinek kivételes hatását a világra és meghasonlását a szerepével a megszokott precizitásával vitte filmre Christopher Nolan.
Kilencven éve, 1933. május 10-én érte el tetőpontját a hírhedt náci könyvégetések sorozata: Németország több városában nyilvánosan vetettek máglyára több tízezer, a nácik által „a német szellemet mérgezőnek” minősített könyvet.
A helyszínt és a netes élő közvetítést is a Hit Gyülekezete biztosította.
Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.
Hitler birodalmi kancellárrá kinevezését 1933-ban a közvéleményt formáló magyar sajtó kezdetben inkább rendteremtő kísérletnek és múló epizódnak tekintette, mintsem tragikus történelmi fordulatnak.
Hogyan fogadta és értelmezte a korabeli magyar sajtó Hitler birodalmi kancellárrá kinevezését 90 évvel ezelőtt?
Egyre fontosabb szerep jut a kelet-ukrajnai frontokon az orosz törvényeket is megsértő módon működő zsoldoshadseregnek, a Wagner-csoportnak. Fegyveresei a világ sok pontján, például Afrikában is jelen vannak, leginkább ott, ahol sok a lerabolható arany- és gyémántbánya.
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez a befejező rész.
Ye maszkban, egy légycsapóval hadonászva jelent meg egy szélsőjobboldali műsorban, majd utána elkezdett posztolni is nézeteiről.
A náci vezér később kisajátította a dicsőséget, de akármekkora propagandát is csapott neki, a pályaépítés annyira flottul azért nem ment. A II. világháború végéig nem is támadt tömegigény az Autobahnokra, volt, amelyiken annyira kicsi volt a forgalom, hogy a bicikliseket is felengedték rá.
