Volt-e esély arra, hogy Adolf Hitler már tíz évvel korábban megkaparintsa a hatalmat?
5 perc
2023.11.08. 17:45
Kis híja volt, hogy Hitler már 1923-ban hatalomra jusson. Amit akkor elrontott, azt 1933-ra megcsinálta: megszerezte elegendő konzervatív politikai és gazdasági vezető támogatását.
Mi lett volna, ha Hitlert éri a halálos lövés 1923. november 9-én? Amikor a puccsisták a müncheni belvárosban áttörték a rendőrkordont, és négy rendőrt lelőttek, a rendőrök viszonozták a tüzet, és a menet élén egymásba karoló férfiak közül halálosan megsebesítették a Hitler oldalán masírozó Max Erwin von Scheubner-Richtert. Ő magával rántotta Hitlert, aki azonban nem sebesült meg. A későbbi náci vezérek közül Hermann Göring két lőtt sebbel megúszta. Az alig egyperces tűzharcban a négy rendőr mellett 13 puccsista és egy nézelődő pincér vesztette életét.
A száz évvel ezelőtti esetet a történetírás a két főkolompos után Hitler–Ludendorff-puccsként, a népszerű irodalom müncheni sörpuccsként tartja nyilván. A hatalomátvételi kísérletet az 1923-as év válságai alapozták meg. Pár évvel a világháború után Németországban feszült volt a politikai helyzet és vágtatott az infláció, leginkább a – nem is egészen teljesített – háborús jóvátétel terhe miatt. Ezt csak súlyosbította, hogy – szintén a jóvátétel akadozása miatt – a franciák és a belgák elfoglalták a Ruhr-vidéket, erre a német kormány passzív ellenállást hirdetett. A franciáknak nem dolgozó németek bérét azonban fizetni kellett, ahhoz pedig még inkább felgyorsították a bankóprést.
A „vörös” (a kommunistákkal is szövetkező szociáldemokraták által kormányzott) Szászországgal és Türingiával ellentétben Bajorország erősen jobbra billent. Napirenden volt a tartomány elszakadása is. Egy Münchenből árulásnak tekintett berlini döntés (felhagyás a passzív ellenállással) miatt a bajor kormány úgy határozott, hogy Berlinben nemzeti kormányra van szükség. A szervezkedés azzal indult, hogy teljhatalmú főállambiztost neveztek ki Gustav von Kahr volt helyi miniszterelnök személyében. Kahr szeptember 26-án rendkívüli állapotot vezetett be, és bajor parancsnokság alá helyezte a birodalmi hadsereg ott állomásozó egységeit. Erre Friedrich Ebert szociáldemokrata birodalmi elnök még aznap egész Németországra rendkívüli állapotot hirdetett.