Idén korán indult a Balaton algásodása

Az algák a téli időszakot az üledékben töltik, majd megfelelő körülmények esetén kicsíráznak. Idén azonban változást tapasztaltak: a kutatók szerint a tó keleti területei (Siófoki-medence) a korábbi évekhez képest algában gazdagabbak lettek, pedig egy évtizeddel ezelőtt még a tó nyugati területein (Keszthelyi- és Szigligeti-medence) az algák biomasszája ötször-tízszer nagyobb volt, mint a keleti területeken.

Megjelentek a nyárra jellemző fecskemoszatok (páncélos ostorosok) és fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok, arányuk a nyár előrehaladtával várhatóan növekedni fog. A fonalas cianobaktériumok eloszlása a víztömegben nem egyenletes, olyan fajok jelentek meg, amelyek szélcsendes körülmények között a vízfelszín közelében tömörülnek, áramlási holtterekben különösen nagy tömegben sodródhatnak össze. Ez a jelenség sokszor a strandokon is megfigyelhető, minek következtében az algák mennyisége lokálisan és időlegesen látványosan megnőhet. Az összegyűlt algatömeg a szél keltette áramlások hatására gyorsan el is tűnhet, de más tóterületeken akár meg is jelenhet.

A hétvégén a tó egészén megfigyelhető volt ez a jelenség: a műholdképek szerint a felúszó algatömeg a Keszthelyi-, a Szigligeti- és a Szemesi-medencében is nagy területen volt jelen, míg a Siófoki-medencében foltokban volt megfigyelhető.

Hasonlóan intenzív kora nyári fonalas cianobaktérium vízvirágzást 2021-ben figyeltek meg a tó nyugati területein, ekkor azonban csak a Keszthelyi- és a Szigligeti-medence volt érintett, ráadásul az idei évben egy másik algafaj okozta a vízvirágzást. A hidegfront és a szél várhatóan megszünteti a jelenséget, de hasonlóra szélcsendes körülmények között máskor is számíthatunk majd.