Megsemmisítették a gyermekek otthongondozási díjáról (GYOD) szóló törvénynek azt a részét, amely kizárta a juttatásból a hozzátartozók egy részét. Még a bepanaszolt döntést hozó állami hivatal is érezte, hogy nincs rendben a döntése.
Nem alkotmányossági kérdés, hogy a hatóság kiad-e okmányt rovásírásos aláírással.
A törvény június 1-jén lép hatályba.
A törvénymódosítás ellen jövő szerdára ismét tüntetést szerveznek.
A legtöbben elfelejtették felköszönteni a Fidesz-KDNP egyik legfontosabb „politikai termékét”, az Alaptörvényt, amelynek április 25-e a hivatalos születésnapja, hiszen 2011-ben ezen a napon írta alá a minden mást is aláíró Schmitt Pál. A szöveget azóta 11-szer írták át. Látványos ünneplés évek óta nincs már.
Juhász Ferenc egykori szocialista honvédelmi miniszter panaszát a Sulyok Tamás Ab-elnök vezette öttagú tanács elutasította, mert szerinte a panaszos követelését nem teljesítő bíróságok nem sértették meg az alkotmányos jogait.
Kunhalmi Ágnes pénteken kikelt a státusztörvény ellen is.
Rekordinfláció idején a magyarokat sújtja az adó a légitársaság szerint.
A Sulyok Tamás Ab-elnök vezette tanács szerint valójában nem érte jogsérelem a Bécsbe menekült egyetemet. Az mellékes, hogy ténylegesen öt éve nem oktat – mert nem oktathat – Budapesten.
A Mol elnök-vezérigazgatója azután fordult a horvát alkotmánybírósághoz, hogy 2021-ben az ország legfelsőbb bírósága megerősítette az őt elmarasztaló ítéletet a vesztegetési ügyben.
A légitársaság szerint a kormány extraprofitadója sérti az arányos közteherviseléshez való jogot.
„A belbiztonságot érintő orosz befolyást vizsgáló állami bizottság” tagjait a parlamenti többség választhatja meg, és súlyos büntetéseket szabhat ki. Az Alkotmánybíróság pedig, amely ezt megakadályozhatná, megbénult.
A testület ugyanakkor a törvény egyes részeit elutasította.
Az elmúlt években csendesen beletörődött helyzetébe az MTA, azonban a Stádium28 Kör még rendezné az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak átadott vagyon sorsát. Ám a kormány más megoldást is választhat, mint a önkormányzatoktól elvett és az egyházaknak jutatott vagyon esetében. Noha súlyosan sérült az elmúlt években az akadémiai szabadság, az MTA vezetőivel mégis meg vannak elégedve a tudóstársaik.
Magyarországon csak arról nyilváníthatnak döntéseket befolyásoló véleményt az emberek, amiről – és amit – a kormányfő hallani szeretne. Elmondjuk, hogyan épített akadálypályát a Fidesz az állampolgári népszavazások kezdeményezői elé.
Az Alkotmánybíróság szeptember 30-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy módosítsa a banktitkot mindenek felett állóként kezelő törvényt. A döntésben fontos szerepet játszott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja.
Az impozáns helyszínválasztással a cél az lehet. hogy az osztrák, cseh és szlovák társintézményekéhez hasonló helyszínen működjön a testület.
Az Alkotmánybíróság szerint nincs oka panaszra Dunaújvárosnak az iváncsai – akkumulátorgyárat, gépgyártó üzemet és gumigyárat is magába foglaló – különleges gazdasági övezet miatt. A város azt nehezményezte, hogy ezzel elesik az üzemek biztosította adóbevételektől, és lakosonként 100 ezer forintra taksálták a buktát.
Újból veszélyezteti a kormány az uniós forrásokat azzal, hogy egyik napról a másikra lenullázza a Magyar Orvosi Kamarát, miután a szervezet tiltakozó akciója érzékenyen érinti a céljait. Az EU hiába követelte, hogy a jogszabálytervezetekről egyeztessen a kormány, a büntető tempóba ez nem fér bele. A kormánynak nem ez az első – és minden bizonnyal nem is az utolsó – ilyen húzása. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy rögtön a kezdéskor páros lábbal szállt bele az Alkotmánybíróságba, amely megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Cikkünkben összeszedtük a bosszúálló kormányzás több jellegzetes példáját.
Szerintük a testület megfutamodott „a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől”.
