szerző:
Kovács Áron - M. László Ferenc

Mindig is kereszténydemokratának vallotta magát, de csak 2006-ban lett KDNP-s. Hamarabb csatlakozott a Fideszhez, mint bárki más a jobboldalról, sőt a "polgári" kifejezést is először használta. A hétfőn alkotmánybírónak jelölt Salamon László 1990 óta képviselő, és három alkotmányozásban vett részt, igaz, korábban még sok mindent másként gondolt, mint ma.

„Komikussá válna a jogállamiság, ha a többség törvényhozó tevékenységének ellenőrzésére hivatott Alkotmánybíróság tagjait kizárólag e többség határozhatná meg” – bírálta élesen egy 1997-es interjúban Salamon László azt az MSZP–SZDSZ-koalíció által felvetett ötletet, hogy az új alkotmánybírók jelölésekor ne kelljen mindenáron konszenzusra jutni a kormánypártoknak az ellenzékkel az erre létrehozott parlamenti bizottságban. Az előző évben ugyanis hónapokig tartó vitát eredményezett az Országgyűlésben az alkotmánybíró-választás. A kétharmados többséggel bíró kormánypártiak nem fogadták el azt az ajánlatot, hogy a három megüresedő hely egyikére az ellenzék jelöltjét válasszák meg. A vita végére azzal tettek pontot, hogy 1996 novemberében leszavazták az ellenzéki jelöltet.

A rendszerváltás óta megszakítás nélkül parlamenti képviselő Salamonnak ma már nincs problémája ezzel a jelölési metódussal. „Nagy megtiszteltetésnek tekintem a jelölést” – nyilatkozta hétfőn, amikor a parlamenti bizottság bejelentette, őt küldenék a jövő februárban nyugdíjba vonuló Bihari Mihály helyébe (Salamon jelölését csak a kormánypártiak támogatták, az egyetlen jelen lévő ellenzéki képviselő tartózkodott).

Bár 1997-ben még úgy vélte, ezzel a jelölési módszerrel az Alkotmánybíróság „fokozatosan a kormánykoalíció eszközévé válna”, 2010-ben már támogatta annak a rendszernek a bevezetését, melyet 13 évvel korábban még az MSZP szorgalmazott. Így Salamon is megszavazta azt a törvényjavaslatot, mely a jelölő bizottságban is garantálta a Fidesz-KDNP többségét – azóta egyetlen ellenzéki alkotmánybíró-jelöltet sem választott meg az Országgyűlés.

Alkotmányossági vészhelyzet

Nem ez volt az egyetlen elv, amit az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának KDNP-s elnöke 2010 óta feladott. 1997-ben még úgy vélte, „vészhelyzet”állna elő, ha a kétharmaddal bíró MSZP és az SZDSZ megszegné azt az 1995-ben tett ígéretét, hogy az ellenzék jóváhagyása nélkül nem módosítja az 1989-es alkotmányt. A Magyar Nemzetnek akkor azt mondta: nem engedhető meg, hogy „az ország közjogi berendezkedésének alakulása kizárólag a kormányzó pártok megállapodásától függjön”, amelyek „bármikor a saját akaratunknak megfelelően változtathatnák meg” az alaptörvényt.

©

A most alkotmánybírónak jelölt Salamon László parlamenti képviselőként 2010 óta 11 alkalommal járult hozzá igen szavazatával az 1989-1990-es alkotmány módosításához, majd idén két alkalommal támogatta a Fidesz és a KDNP által tavaly áprilisban elfogadott, január 1-jén hatályba lépett új alaptörvény átalakítását is.

Nemcsak az alkotmány átírásához járult hozzá, hanem megszavazta azokat a törvényeket is, melyeket a házszabály figyelmen kívül hagyásával, az utolsó pillanatban beadott módosítókkal egészített ki a Fidesz. Pedig 2002 és 2006 között ellenzéki politikusként gyakran felemelte a szavát, ha sérült a házszabály: 2004-ben azt mondta, a képviselői felszólalások, interpellációk korlátozása sérti az parlament alapszabályát. Igaz, 1998 és 2002 között az ügyrendi bizottság elnökeként még támogatta a három hetenkénti ülésezést, amely révén az ellenzéki képviselők ritkábban szólalhattak fel az Országgyűlésben.

Majdnem zenész lett

Salamon László korábbi parlamenti életrajza szerint "katolikus polgári értelmiségi" családban született 1947-ben, gyerekkorát főként Kőbányán töltötte. Neveltetéséhez szorosan hozzátartozott a zene, kilenc éven át zenei képzésben is részesült, majd tagja lett az ELTE Bartók Béla Egyetemi Énekkarának. 1972-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, majd ügyvédjelöltként, illetve ügyvédként helyezkedett el. 1978-ban kötött házasságot, felesége Somogyi Zsuzsanna kozmetikus. Leányuk, Dorottya 1986-ban született. 2006-ban súlyos szívműtéten esett át: mesterséges szívbillentyűt ültettek be neki, illetve kicserélték az egyik szívkoszorúerét is.

Abban viszont 1995 óta következetes, hogy szükség van új alkotmányra: az 1989-es alaptörvény – melynek megalkotásában a kerekasztal-tárgyalásokon maga is részt vett – ugyanis bevallottan ideiglenes jellegű volt. „Egy demokratikus rendszernek olyan alkotmányra van szüksége, amely formailag sem áll kontinuitásban a sztálinista korszak alkotmányával” – mondta 1996-ban a parlamentben, az akkor készülő alkotmánykoncepció vitájában (a Horn-kormány idején végül nem fogadtak el új alkotmányt).

„Ez a belügyeimbe való beavatkozás”

„A kétharmados többség kétségtelenül közjogi biztosíték arra, hogy az alkotmányos akarat megtestesüljön. Ugyanakkor nem lehet csak parlamenti matematikában gondolkodnunk, hanem el kell érnünk: az alkotmányunk olyan legyen, hogy lehetőség szerint mindenki magáénak érezze. Remélem, elérjük ezt” – nyilatkozta az alkotmányozási munka kezdetekor, 2010 augusztusában, hogy mire törekszik majd az új alaptörvény kidolgozásával megbízott parlamenti bizottság. A testület vezetésére a kormánypártok őt kérték fel tekintettel arra, hogy a Horn-kormány idején is tagja volt az akkori alkotmányozó bizottságnak is.

Ám Salamonnak nem sikerült konszenzust kialakítania: az ellenzéki pártok sorra hagyták el a bizottságot arra hivatkozva, hogy a Fidesz erőből akar alkotmányozni, és nem veszi figyelembe az érveiket. A Salamon által erre felkért társadalmi szervezetek, intézetek ötleteit részben beépítve a testület leadott végül egy koncepciót, de a Fidesz vezetősége ezt is félretette. Végül egy olyan tervezetet adott be a nagyobbik kormánypárt, melyet a Fidesz európai parlamenti képviselője, Szájer József saját bevallása szerint az iPadjén írt egy külföldi utazása során.

Salamon László nemcsak az ellenzék, illetve a társadalmi szervezetek javaslatait nem tudta keresztülvinni, de a pártja, sőt a saját ötleteit sem volt képes beépíteni az új alaptörvény szövegébe. Így többek között ő kezdeményezte a kétkamarás Országgyűlést, de a felvetést a Fidesz elnöksége nem támogatta, ahogy azt sem, hogy az abortuszszabályokat már az alkotmányban szigorítsák (nem került be az alaptörvénybe az a KDNP felvetette passzus, hogy az emberi életet már a fogantatásától kezdve védelem illesse meg).

Salamon László egyeztet a parlamentben
©

Hasonló véget ért egy másik, a KDNP-s képviselő által vezetett testület is. Salamon irányította a választási reform kidolgozására létrehozott albizottságot is, ám a koncepciót végül nem ez a testület fogalmazta meg, hanem egy másik európai parlamenti képviselő: Áder János, majd az ő köztársasági elnökké választása után Lázár János Fidesz-frakcióvezető vitte tovább a munkát. Pedig Salamon több interjújában kifejtette, nagyon örül ennek a megbízatásnak, mert egyik szakterületéről van szó: ő volt az egyik kidolgozója 1989-ben annak a vegyes, arányos, kétfordulós rendszernek, melyet a mostani új törvény 2014-től levált. Amikor a Népszabadság a bizottsági munka elején rákérdezett, mit szól ahhoz, hogy Áder koncepciója lesz a befutó, idegesen válaszolt: „ez a belügyeimbe való beavatkozás. Ami elhangzott, azt nem kell komolyan venni, mert műbalhé”.

Aki meglátta a Fideszben a potenciált

Bár az elmúlt években az alkotmányjogásznak többször is fejet kellett hajtania a nagyobbik kormánypárt akarata előtt, politikusként egy dologban 1996 óta következetes: lojális a Fidesz által kezdeményezett szövetségi politika és Orbán Viktor iránt. Salamon abban is következetes, hogy kereszténydemokratának vallja magát, még akkor is, ha a rendszerváltás óta három pártban fordult meg, és csak a KDNP újjáalakulása után, 2006-ban lett a kisebbik kormánypárt képviselője.

Bár gyakorló katolikus (és tagja például a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének), 1989-ben nem várta meg a KDNP viszonylag késői megalapítását, pár nappal korábban csatlakozott az MDF-hez. Az 1990-es választásokon országos listáról szerzett mandátumot, és azóta is folyamatosan tagja a parlamentnek (csak öten vannak hasonló politikai "dinoszauruszok": Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos, Németh Zsolt és Vitányi Iván).

Saját bevallása szerint „kataklizmaként” élte meg az MDF 1996-os pártszakadását. Mivel nem tudott választani az MDNP és az MDF között, inkább független lett, amivel elvesztette országgyűlési alelnöki posztját is. Amikor decemberben letelt a házszabályban előírt fél év, a jobboldali pártok soraiból ő csatlakozott először a Fideszhez. Ugyancsak ő volt az első, aki – egy 1995-ben írt cikksorozatában – a „polgári erők” kifejezést használta a jobboldali pártokra és szorgalmazta a szövetségüket.

Két politikai dinoszaurusz: Kövér László és Salamon László
©

Semjén Zsolt, a KDNP jelenlegi elnöke ekkor még arról álmodott, hogy a KDNP és az MDF szövetségével létrehozza a Kereszténydemokrata Uniót, és túlságosan szabadelvűnek tartotta a Fideszt. Salamon viszont meglátta a potenciált a Fideszben. „Azért választottam ezt a pártot, mert már akkor látható volt: ők viszik tovább a zászlót, amely az MDF szakadása miatt a földre hullott” – emlékezett vissza a 168 Órának 2002-ben adott interjúban, amelyben azt állította, Antall József néhai miniszterelnök is látott fantáziát a „fiatal csapatban”.

„Salamon László felvétele is azt mutatja, hogy a Fidesz nyitott politikai erő” – mondta 1996-ban az Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője. Orbán Viktor pártelnök pedig az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: a Fidesz számára a polgári alapvetések mellett fontosak a kereszténydemokrata és a konzervatív értékek. Orbán utalt rá, hogy több pártból is érdeklődtek csatlakozni szándékozók. Ez végül meg is valósult, Isépy Tamás vezetésével a Fideszbe lépett be a KDNP-frakció egy része is.

Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben Salamon a Magyar Nemzet hasábjain szállt szembe azokkal, akik „a Fidesz nélküli kereszténydemokrata egységről” beszéltek. Lényegében az MDF által szervezett – egy rövid ideig a Semjén által is támogatott – Békejobb 2000 mozgalmat ítélte el, mert az szerinte csak a baloldal malmára hajtotta volna a vizet. Salamon azzal számolt – ez utóbb be is következett –, hogy a 2002-es választásokon nagyon szoros eredmény születhet, ezért „egyszázaléknyi szavazatot sem szabad kockáztatni” önös pártérdekekért.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Salamon László szívesen lesz alkotmánybíró

A KDNP-s Salamon Lászlót jelölte alkotmánybírónak az országgyűlés illetékes bizottsága. A kormánypárti képviselők támogatták a jelölést, az egyetlen jelenlévő ellenzéki tartózkodott. A képviselő elfogadta a jelölést.

Kovács Áron - M. László Ferenc Itthon

Két hónapja maradt az Ab-nek, hogy megküzdjön a Fidesszel

Nagy próbatétel előtt áll az Alkotmánybíróság: a következő hónapokban dönthet a testület két olyan törvényről is, melyet a Fideszben a 2010 óta épített közjogi rendszer alappillérének tartanak. Információink szerint Áder János rövidesen az Ab elé küldi a választási regisztrációt, miközben a testület nekifogott az új alkotmányhoz fűzött átmeneti rendelkezések átvilágításának. A döntésre kihatással lehet, hogy két új tag megválasztásával a Fidesz átszabhatja a testületen belüli erőviszonyokat. A hvg.hu úgy értesült, az egyik nyugdíjba vonuló tag helyére Polt Péter helyettese kerülhet.

Nagy változás jöhet a Samsung telefonjainál már 2020-ban

Nagy változás jöhet a Samsung telefonjainál már 2020-ban

Magyarázza a MÁV, miért maradt ki négy vonata is egyetlen napon

Magyarázza a MÁV, miért maradt ki négy vonata is egyetlen napon

Újabb félmilliárd hitelt vettek fel Tiborczék a turai kastélyra

Újabb félmilliárd hitelt vettek fel Tiborczék a turai kastélyra

A Nébih megerősítette: tényleg készült terv a házi sertéstartás felszámolására

A Nébih megerősítette: tényleg készült terv a házi sertéstartás felszámolására

Pintér Sándor nyilvánosan hátba szúrta Németh Szilárdot egy csepeli fórumon

Pintér Sándor nyilvánosan hátba szúrta Németh Szilárdot egy csepeli fórumon

Te hova tartozol? Mutasd meg, küldj be fotót vagy grafikát és megnyerheted a fődíjat!

Te hova tartozol? Mutasd meg, küldj be fotót vagy grafikát és megnyerheted a fődíjat!