Egyre valószínűbb, hogy nemcsak az problémás, hogy a magyar cégbíróságon fennakadás nélkül bejegyezték két cég csillagászati tőkeemelését, amelyek tulajdonosa és vezetője papíron a Mol Nyrt. eszközértékének közel háromszorosa felett rendelkezhet, hanem az is, hogy a vagyon alapját jelentő brazil államkötvények hamisak, és azokat egy hírhedt bűnbanda készítette.
A Privátkopó szerint a régi szocialista kapcsolatokkal rendelkező T. János Györgyöt az 1990-es évek végén gazdasági bűncselekmények elkövetésével is megvádolták. A brazil állampapírokat (amelyekből T. János papíron 13,5 ezer milliárd forintnyit birtokol) nagy mennyiségben hamisítják a helyi bűnszervezetek.
A magyar cégbíróságon fennakadás nélkül bejegyezték két cég csillagászati tőkeemelését, amelyek tulajdonosa és vezetője papíron a Mol Nyrt. eszközértékének közel háromszorosa felett rendelkezhet. Mindeközben a brazil pénzügyminisztérium államkötvényes csalásokra figyelmeztet.
Surányi György volt MNB-elnök állítása, miszerint "egy modern jegybank hatékony működéséhez, hiteles antiinflációs politikájához nincs szüksége tőkére", ellentmond saját, a kormány fiskális és az MNB monetáris politikájának – egyébként maradéktalanul helyes – súlyos kritikájával, írja szerzőnk. Vélemény.
Joe Biden elnök és Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus elnöke hétfőn folytatja megbeszéléseit az amerikai adósságplafonról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor június elseje lehet az államcsőd napja, amely Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint az egész világgazdaságot recesszióba sodorhatja.
A napokban kiderült, hogy 15,90 százalék lesz a jelenleg megvásárolható Bónusz Magyar Állampapír következő negyedévre érvényes kamata. Ez pedig már versenyre kelhet az eddigi sztár, a hosszú futamidejű inflációkövető állampapír elsőéves 16,00 százalékos kamatával. A Bankmonitor szakértői megvizsgálták, vajon melyiket érdemes választani a jelenlegi helyzetben.
Hasonló lépés már novemberben is történt.
Tizenkét éve nem vett fel olyan drágán hitelt az állam, mint az év elején, amikor több mint négymilliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki egyetlen nap alatt. A pénzt részben a költségvetési hiány finanszírozására, részben lejáró adósságok visszafizetésére költi. Az adófizetők érdekei kevéssé fontosak.
A cél az, hogy az egyiptomiak ne dollárban őrizzék a pénzüket, pedig erre nagyon rászoktak a válság idején, amikor az egyiptomi font radikálisan leértékelődött, az infláció pedig meghaladta a 20 százalékot.
Ismét hozzányúlnak a rövidebb lejáratú állampapírok kamatához, hogy vonzóbbá tegyék a kisbefektetőknek. A jövő héttől már 9 és 9,5 százalékos hozammal lehet ezeket megvásárolni.
Közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új Bónusz Magyar Állampapír, illetve a megújított Prémium Magyar Állampapír feltételeit – mindkettőnél 11 százalék felett van az induló kamat, amivel az állam jelentősen rálicitált az eddigi kínálatra.
A nagy kérdés: ki adna Magyarországnak 11 400 milliárd forintot?
Kizárólag az orosz kormány által kibocsátott államkötvényekkel lehet kereskedni.
Csúnyán elszállt a magyar infláció, ez pedig nemcsak akkor okozhat kellemetlen pillanatokat, amikor vásárolunk, hanem akkor is, amikor számba vesszük, mennyivel érnek kevesebbet a befektetéseink.
Növelték az állam devizaadósságának arányát, hogy ne legyen baj a válságkezelés finanszírozásával.
Sok vita hátráltatja a megoldást, de azért nem reménytelen a helyzet.
Még mindig jó befektetés az ingatlan, de azért alaposan meg kell fontolni, hol és mibe teszi az ember a pénzét. Olykor jobban megérheti államkötvényt venni.
Minimálisra csökken a lakosságnak felszámolt tranzakciós illeték, és szigorítják az automaták üzemeltetését. Salátatörvény az Országgyűlés előtt.
Nyolc bankot vádol kartellezéssel az Európai Bizottság.
Zuhant a peso dollárhoz viszonyított árfolyama, óriásit emeltek az alapkamaton, elszaladhat az infláció Argentínában.
