A napokban kiderült, hogy 15,90 százalék lesz a jelenleg megvásárolható Bónusz Magyar Állampapír következő negyedévre érvényes kamata. Ez pedig már versenyre kelhet az eddigi sztár, a hosszú futamidejű inflációkövető állampapír elsőéves 16,00 százalékos kamatával. A Bankmonitor szakértői megvizsgálták, vajon melyiket érdemes választani a jelenlegi helyzetben.
Hasonló lépés már novemberben is történt.
Tizenkét éve nem vett fel olyan drágán hitelt az állam, mint az év elején, amikor több mint négymilliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki egyetlen nap alatt. A pénzt részben a költségvetési hiány finanszírozására, részben lejáró adósságok visszafizetésére költi. Az adófizetők érdekei kevéssé fontosak.
A cél az, hogy az egyiptomiak ne dollárban őrizzék a pénzüket, pedig erre nagyon rászoktak a válság idején, amikor az egyiptomi font radikálisan leértékelődött, az infláció pedig meghaladta a 20 százalékot.
Ismét hozzányúlnak a rövidebb lejáratú állampapírok kamatához, hogy vonzóbbá tegyék a kisbefektetőknek. A jövő héttől már 9 és 9,5 százalékos hozammal lehet ezeket megvásárolni.
Közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új Bónusz Magyar Állampapír, illetve a megújított Prémium Magyar Állampapír feltételeit – mindkettőnél 11 százalék felett van az induló kamat, amivel az állam jelentősen rálicitált az eddigi kínálatra.
A nagy kérdés: ki adna Magyarországnak 11 400 milliárd forintot?
Kizárólag az orosz kormány által kibocsátott államkötvényekkel lehet kereskedni.
Csúnyán elszállt a magyar infláció, ez pedig nemcsak akkor okozhat kellemetlen pillanatokat, amikor vásárolunk, hanem akkor is, amikor számba vesszük, mennyivel érnek kevesebbet a befektetéseink.
Növelték az állam devizaadósságának arányát, hogy ne legyen baj a válságkezelés finanszírozásával.
Sok vita hátráltatja a megoldást, de azért nem reménytelen a helyzet.
Még mindig jó befektetés az ingatlan, de azért alaposan meg kell fontolni, hol és mibe teszi az ember a pénzét. Olykor jobban megérheti államkötvényt venni.
Minimálisra csökken a lakosságnak felszámolt tranzakciós illeték, és szigorítják az automaták üzemeltetését. Salátatörvény az Országgyűlés előtt.
Nyolc bankot vádol kartellezéssel az Európai Bizottság.
Zuhant a peso dollárhoz viszonyított árfolyama, óriásit emeltek az alapkamaton, elszaladhat az infláció Argentínában.
Azokat keresik, akiktől pénzt csalt ki Kósa-ügyből ismert Sz. Gáborné.
Hiába érveltek azzal az újságírók, hogy a választóinak csak el kellene magyaráznia a kötvényügyet.
2 millió 633 ezer 445 euró, vagyis több mint 800 millió forint ajándékozásáról foglalt hiteles közjegyzői okiratba nyilatkozatot Kósa Lajos megbízója – írja a szerdai Magyar Nemzet.
Ezt kivételesen láttuk jönni: Kósa Lajos legújabb kalandjáról – egy csengeri háztartásbeli mesés örökségéről, a sosem volt államkötvények "kamu, mégis igaz" történetéről – pár óra alatt mémek tucatjai árasztották el a Coubot, lassan elfeledtetve velünk Lázár János bécsi kiruccanását.
Magyar embernek nincs 1300 milliárd forintja, márpedig egy állítólagos közjegyzői okirat szerint ekkora összegnek a kezelésével bízta meg valaki Kósa Lajost. Az okirat hitelességét nem tudjuk bizonyítani, Kósa Lajos viszont nem cáfolja, hogy létezik az irat. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni az ügyről.
