Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.
Van az a szint az álmatlanságban, amikor az ember már nem válogat. Ilyenkor kerülnek elő olyan alvássegítők, mint a melatonin, a macskagyökér, a citromfű tea, a régi altató, a szorongásra felírt gyógyszer vagy egy pohár szeszesital. Csakhogy az alvássegítő szerek között nagy különbségek vannak, és ami külön-külön ártalmatlannak tűnik, együtt már kockázatos lehet. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel beszéltük át, mikor jöhetnek szóba a gyógynövények vagy a melatonin, és miért kell különösen óvatosnak lenni a nyugtatókal és altatókkal.
„Az alváshiányra az alvás a legjobb megoldás” – bölcs tanács, de meglehetősen frusztráló azoknak, akiknek nehezek az éjszakáik, és még keményebbek a reggeleik. De miért borítja fel az érzelmi egyensúlyunkat az álmatlanság a tudomány szerint, és főként mit tehetünk azért, hogy ne kelljen ezzel együtt élnünk? Tomacsek Vivien pszichológus, alvásszakértő segített eligazodni a témában.
Akár 3,5 évvel is öregbítheti az agyat, ha valaki krónikus álmatlanságtól szenved – mutat rá egy friss kutatás, mely más aggasztó megállapításokat is tett.
Egy felmérés szerint a magyarok 70 százalékánál jelentkezik valamilyen alvászavar, és az érintetteknek mintegy egyharmada folyamatosan szenved a rossz alvás, vagy éppen az álmatlanság kellemetlen tüneteitől. Az alvászavarral kapcsolatban számos tévhit tartja magát a köztudatban, amelyeket csokorba gyűjtöttünk.
Ne vigye magával az ágyba a mobilját: egy friss vizsgálat szerint durván rontja az alvásminőségét, ha még nyomkodja, mielőtt lehunyná a szemét.
Kuvaiti tudósok vizsgálata arra jutott, hogy már egyetlen napnyi alvásmegvonás is komoly gyulladásos állapotot válthat ki a szervezetben.
Újabb tétellel bővült a gyorsételek bűnlajstroma: már az alvásminőséget is rontják egy új kutatás szerint, ha valaki sokat fogyaszt belőlük.
Meglepő következtetésre jutott egy több országon átívelő kutatás: azoknál, akiknek mesterséges intelligencia segíti a munkáját, mentális problémák léphetnek fel.
Szoros, de teljes mélységében máig feltáratlan kapcsolat van az inszomnia és a pszichés betegségek között. A civilizációs kórnak számító, az élet egyre több területén problémát okozó alvászavarokat inkább érdemes pszichoterápiával, mint okoseszközökkel kezelni.
Sokan szenvednek manapság attól, hogy problémáik vannak az alvással, és ez sajnos a kialvatlanságon túl különféle egészségügyi problémákhoz is vezethet. Általános megoldás sajnos nincsen, azonban érdemes megfogadniuk a rosszul alvóknak amerikai pszichológusok tanácsát, hogy mi az, amit mindenképpen kerüljenek el ilyen esetben.
A kínai Shandong Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a genetikai hajlamon túl az alvászavar is növelheti az esélyét az asztma kialakulásának.
Néhány héttel a halála előtt életrajzírójának írt egy levelet, amelyből derült ki, miért érezte úgy, hogy nem tud tovább pápa maradni.
Nem elég, hogy egyre gyakoribbak és kibírhatatlanabbak a hőhullámok, az éjszakák még a nappaloknál is gyorsabban melegszenek – hívják fel a figyelmet meteorológusok.
Egyre több egykori koronavírus-fertőzött számol be neurológiai tünetekről hónapokkal azután is, hogy gyógyultnak nyilvánították. Nemzetközi kutatások szerint a jelenség a fertőzöttek harmadát is érintheti, sokan vannak, akik fél évvel a betegség után sem tudnak visszatérni normális életükhöz. A jelenséget a magyarországi poszt-Covid-ambulanciákon is észlelik.
A betegség hivatalosan hat éve van jelen, de a kutatók ennyi idő után sem tudtak magyarázatot találni rá. A páciensek mind azonos településről valók.
A hét-nyolc óra egybefüggő pihenés nem is olyan magától értetődő, mint gondolnánk.
A kutatásban részt vett gyerekek közül minden negyedik arról számolt be, hogy gyakran ingerült és hetente legalább egyszer álmatlanság gyötri.
Ki ne esett volna már legalább egyszer abba a hibába, hogy egy stresszesebb, hajtósabb időszakban az alváson és a pihenésen próbált spórolni a munka javára? Már csak azért is érdemes más stratégiát választani, mert a legcsekélyebb alváshiány is jelentősen rontja a hatékony munkavégzéshez szükséges képességeket.
A cirkadián ritmus, vagyis a szervezet biológiai órájának zavara a daganat gyorsabb növekedését okozhatja egy új tanulmány szerint.
