Kiderült valami az alvásról: jobban teszi, ha nem marad fönt sokáig
Kuvaiti tudósok vizsgálata arra jutott, hogy már egyetlen napnyi alvásmegvonás is komoly gyulladásos állapotot válthat ki a szervezetben.
HVG
Rengeteg kutatás jutott már arra az eredményre, hogy az egészség szempontjából rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. A hétköznapi teendők és stressz miatt azonban az emberek hajlamosak ebből lecsípni egy kicsit, de az sem ritka, hogy valakinek radikálisan felborul az alvási ciklusa.
Hogy ezt lehet-e pótolni, vagy nem, arról a tudósok is vitatkoznak, egy új tanulmány azonban ismét arra figyelmeztet, hogy nem érdemes felborítani az alvást. A kuvaiti Dasman Diabetes Institute szakemberei a vizsgálatuk során arra jutottak, hogy már egyetlen éjszakai alvásmegvonás is jelentős negatív hatást gyakorolhat az immunrendszerre, ami potenciálisan hozzájárulhat olyan állapotok kialakulásához, mint az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegségek.
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, a mentális egészség és a jóllét érzése miként változik a nap folyamán. Az is kiderült: az emberek keddenként érzik magukat a legboldogabbnak.
A szakemberek szerint míg számos bizonyíték van már arra, hogy az alváshiány milyen egészségügyi problémákat okoz, a konkrét mechanizmusokról még mindig keveset tudni – például arról sincs információ, hogy hogyan vezethet az alváshiány a szisztémás – vagyis a szervezet több pontját is érintő – gyulladáshoz, amely tovább rontja az emberek egészségét. A kutatók ezért arra törekedtek, hogy megértsék az alváshiány hatását a keringő immunsejtetkre – a monicitákra –, és arra, hogy ez miként függ össze a szisztémás gyulladással.
A monociták nagy méretű leukociták – vagyis fehérvérsejtek –, amelyek kulcsszerepet játszanak a veleszületett immunvédelemben. Ez biztosítja a szervezet első védelmi vonalát a behatoló kórokozókkal szemben. Az emberben a monocitáknak három alcsoportjuk létezik:
a klasszikus,
a nem klasszikus, valamint
az átmeneti.
A nem klasszikus monociták az érrendszerben és az ereken kívüli szövetekben járőröznek, és gyulladásos jeleket használnak a szervezet immunválaszának szabályozására.
Érdekes megállapításra jutottak kanadai és francia kutatók: napi öt percnyi extrém hidegnek való kitettség javíthatja az alvásminőséget.
A kutatók 276 egészséges kuvaiti felnőttet vontak be a vizsgálatba, akiknek eltérő volt a testtömegindexük. Közülük 237-en fejezték be a kutatást. A szakemberek elemezték az alanyok alvási szokásait, és monitorozták a vérük összetételét, amiben elsősorban a különböző monocita-alcsoportok szintjére, valamint a gyulladásjelzőkre fókuszáltak.
A The Journal of Immunology tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint az elhízott résztvevők alvásminősége szignifikánsan rosszabb volt, mint a soványabbaké, valamint magasabb volt a szervezetükben a krónikus, alacsony fokú gyulladás szintje is. Több nem klasszikus monocita is volt a vérükben a társaikhoz képest, ami arányban volt az alvás minőségével, valamint a gyulladásos markerekkel.
A vizsgálat másik részében öt sovány, egészséges felnőtt adott vérmintát egy 24 órás alvásmegvonásos időszak alatt. Néhány nappal később, amikor már kipihentek voltak, ismét vettek tőlük vért.
A kutatók azt találták, hogy már ez az egyetlen alvásmegvonás is megnöveli a monociták mennyiségét a vérben – az érték közelített az elhízott, rosszul alvó önkéntesek értékéhez –, ami gyulladást válthat ki – részletezi az eredményeket a Science Alert.
Nem biztos, hogy elég, ha (legalább nagyjából) tartja magát a megfelelő hosszúságú alváshoz. Egy új kutatás szerint ugyanis az is sokat számíthat, hogy mikor fekszik le, és kel fel – már ami az időpontokat, és azok állandóságát illeti.
A szakemberek szerint mivel a társadalmi berendezkedés miatt nem egyszerű még azt a tanácsot sem megfogadni, hogy aludjon az ember többet, az eredmény egy közegészségügyi problémára hívja fel a figyelmet. Fatema Al-Rashed, a tanulmány vezető szerzője szerint ismét bebizonyosodott, hogy a különböző tényezők, például a képernyő előtt töltött túl sok idő és a változó társadalmi normák negatívan hatnak az alvás minőségére, ezen keresztül pedig az egészségre.
A szakemberek abban bíznak, hogy azt is kideríthetik, a különböző terápiák, például az alvásterápia segíthet-e erősíteni az immunrendszert. A kutatók szerint mindez a jövőben csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség kialakulását, valamint jótékony hatással lehet az elhízásra is.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.