Ismét uniós pénzt szerezne a kormány a Homokhátság vízpótlására

Májusban is született már egy hasonló határozat, de ezúttal egy kicsit eltér a projekteket felsoroló lista.

Ismét uniós pénzt szerezne a kormány a Homokhátság vízpótlására

Májusban egy kormányhatározatban az Aszályvédelmi Operatív Törzs javaslata alapján 4,7 milliárd forintot utalt ki a kormány a Központi Maradványelszámolási Alapból „a fenyegető vízhiányos állapot megelőzése, illetve kezelése érdekében a vízvisszatartáshoz szükséges műszaki feltételek biztosítása céljából”.

Ezenkívül a kormány a növekvő mértékű és gyakoriságú csapadékhiány kezelése és kártételeinek csökkentése, a Homokhátság vízpótlása érdekében egyetértett néhány vízügyi fejlesztési projekt (előkészítési és kivitelezési feladatok) kizárólag európai uniós forrás felhasználásával történő megvalósításával és ennek érdekében feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatásával.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.

Igaz, korábban pénzt vontak el ettől a területtől, májusban pedig Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze arról panaszkodott, hogy a kormány két előkészített fővárosi projekt – a Nánási–Királyok úti fővédvonal és az Újpesti fővédvonal – kárára csoportosította át a homokhátsági vízpótlásra adandó forrást.

A hétfő este megjelent határozat majdnem szó szerint megismétli (csak az „előkészítési és kivitelezési feladatok” szavak nélkül), hogy a kormány egyetért néhány fejlesztés kizárólag európai uniós forrás felhasználásával történő megvalósításával és ennek érdekében feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatásával. A lista azonban megváltozott.

Májusban a lista még így nézett ki:

  • a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza vízpótlása, valamint a Közép-Homokhátság tiszai vízgyűjtőjének ökológiai állapotjavítása;
  • a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, a Dong-ér és a Körös-ér vízpótlásának I. üteme;
  • a közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása;
  • a Duna menti síkság vízpótlása, ökológiai állapotának javítása, I. ütem.

A friss határozat alapján a négy projektből egy maradt változatlan témájú – a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása –, de a leírása módosult: a korábbi „a Dong-ér és a Körös-ér vízpótlásának I. üteme” helyett most „bácskai területek vízpótlása, I. ütem” szerepel.

Kikerült a listáról:

  • a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza vízpótlása;
  • a Közép-Homokhátság tiszai vízgyűjtőjének ökológiai állapotjavítása;
  • a közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása;
  • a Duna menti síkság vízpótlása, ökológiai állapotának javítása (I. ütem).

A listára került:

  • holtág-revitalizációk a Körösök mentén (Félhalmi-holtág);
  • sík vidéki tározók fejlesztése a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén (Tiszaderzs–Tiszaszőlősi-Holt-Tisza).

Ez már a vég kezdete? Olyan súlyos az aszály Magyarországon, hogy már a szárazságtűrő fűfélék sem bírják

Szomorú megállapításokat tettek magyar kutatók: elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság egyes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak. Van azonban némi remény.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fazekas István