Brüggölő lett a Földközi-tenger – még soha nem mértek olyan meleg júniust Nyugat-Európában, mint idén

A valaha volt harmadik legmelegebb júniuson vagyunk túl – derül ki a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) friss összegzéséből. Eszerint a globális átlaghőmérséklet 16,46 Celsius-fok volt, ami 0,47 fokkal magasabb, mint az erre a hónapra 1991–2020 között jellemző átlag, és 1,3 fokkal haladja meg az ipari forradalmat megelőző 1850–1900 közötti júniusi átlaghőmérsékletet. 

Ezzel az utóbbi két évben a mostani a harmadik olyan hónap, aminek hőmérséklete alatta maradt a párizsi klímaegyezményben célul kitűzött, legfeljebb 1,5 fokos felmelegedési értéknél. Ugyanakkor a megelőző egy éves – 2024 júliusától idén júniusig tartó – időszak átlaghőmérséklete 0,67 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti időszak, és 1,55 fokkal az iparosodás előtti időszak e hónapra jellemző átlagát.

Hőhullámok Nyugat-Európában

Az európai szárazföldön az átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti júniusok átlagát, de Nyugat-Európában minden eddigi júniusnál melegebb volt az idei: a 20,48 fokos átlaghőmérséklet 2,81 fokkal volt magasabb az 1991–2020 közötti átlagnál. 

Júniusi hőmérséklet-anomália a Copernicus ábráján

Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat

Nyugat- és Dél-Európa nagy részét két nagy hőhullám is sújtotta, a magas léghőmérséklet mellett átlag felett alakult a hőérzet is: utóbbi a régió nagy részén meghaladta a 38 fokot, de Portugália egyes részein a 48 fokot is elérte, ami már „extrém hőstressznek” számít. (A hőérzetet a környezetnek az emberi testre gyakorolt hatásának figyelembevételével állapítják meg az egyetemes klímaindex alapján: a léghőmérsékletet, a páratartalmat, a szelet és a napsugárzást egyaránt figyelembe veszik.)

Ilyen hőhullámokkal egyre gyakrabban fogunk találkozni a felmelegedés fokozódásával 

– figyelmeztetett Samantha Burgess, az ECMWF éghajlatért felelős stratégiai vezetője. 

Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanada északi részén, Közép- és Kelet-Ázsiában, valamint a Antarktisz nyugati részén volt az átlagosnál melegebb a június. Eközben az Antarktisz keleti részén, Indiában és Dél-Amerika déli részén az átlagosnál hűvösebb volt, Argentínában és Chilében pedig rekordhideget mértek a júniusra jellemző értékekhez képest. 

Brüggölő* lett a Földközi-tengerből

A tengerfelszín átlagos hőmérséklete globálisan – a déli 60. és északi 60. fok között – 20,72 Celsius-fok volt, amivel ugyancsak a harmadik legmelegebb júniust tudhatjuk magunk mögött. Ez az érték alig 0,13 fokkal volt alacsonyabb a tavalyi rekordnál. 

Rendkívüli volt viszont a Földközi-tenger nyugati medencéjének felmelegedése, 

ahol a valaha mért legmagasabb hőmérsékletre – a sokévi átlagnál 3,7 fokkal magasabbra, 27 Celsius-fokra, de egyes helyeken, például a Lion-öbölben 28 fokra is – melegedett a vízfelszín.

A Földközi-tenger hőmérsékletének alakulása

Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat

Csontszáraz Európa

A hőséggel együtt járt a szárazság, ami ugyancsak átlagon felül alakult Nyugat- és Dél-Európában, továbbá az Egyesült Királyság és Skandinávia déli területein, valamint Nyugat-Oroszországban. A relatív páratartalom rekordalacsonyan alakult júniusban az európai szárazföldön: a 2,7 százalékkal volt az átlagos érték alatt. Ez az érték 0,4 százalékponttal múlta alul a 2022. júniusban észlelt előző negatív rekordot.

Átlagosnál szárazabban alakult az időjárás továbbá az USA északi részén, Kanadában, Kelet-Afrikában, az Arab-félszigeten, Közép-Ázsiában, Kelet-Kínában, Japánban, Ausztrália nagy részén, Afrika déli részén, valamint Dél-Amerika déli területein. Az átlagosnál nedvesebb volt a hónap az USA déli, Mexikó északi részén, Ázsia északi és délnyugati területein, továbbá Kína egyes részein, Észak-Ausztráliában, Brazília déli részében. 

A szárazságot Magyarország is megsínylette, az elmúlt hétvégén tetőző aszályhelyzetről itt olvashat bővebben, de érdemes egy pillantást vetni a fejlett országokat tömörítő OECD globális aszályhelyzet-értékelésére is, amelyből kiderül, hogy Magyarország azon négy ország egyike – Csehország, Szlovákia és Szlovénia mellett – amelyek teljes területét sújtja egyre gyakrabban aszály, akár a gyakoriságát, akár az intenzitását nézzük. 

Olvadó sarkok

6 százalékkal maradt el az átlagtól az északi-sarki jégsapka kiterjedése júniusban, ez a második legalacsonyabb érték az utóbbi 47 évben, de a hónap második felében az évszakhoz képest folyamatosan a legkisebb volt. A jégborítottság leginkább az eurázsiai kontinens északi partjainál, a Barents-, a Kara- és a Laptyev-tengeren maradt el az átlagtól. 

Az Antarktiszon 9 százalékkal volt alacsonyabb a tengeri jég kiterjedése a hónapra jellemző átlagos értéktől, ez a 3. valaha mért legkisebb jégborítottság ebben a hónapban. A jégborítottság leginkább a Bellinghausen-tengeren és az Atlanti-óceán keleti felében volt átlag alatti. 

*meleg- vagy termálvizes (kis)medence uszodákban vagy fürdőkben, ahol a vendégek kényelmesen ücsörögve áztathatják magukat.