"Megpróbálom rábeszélni Trump elnököt, hogy kezdje újra a tárgyalásokat Iránnal. Próbáljon meg következetes lenni egyszer: ha tárgyal Kim Dzsong Unnal, akinek már van atombombája, akkor miért nem áll szóba Iránnal, amelyiknek nincsen?!" – így nyilatkozott Emmanuel Macron elnök Japánban még a G20-csúcs előtt. Bécsben az atomalkut aláíró nagyhatalmak kétségbeesett kísérletet tesznek pénteken, hogy megmentsék az egyezményt, amelyet amerikai részről még Obama elnök jegyzett 2015-ben. Csakhogy közben Teherán jelezte: az urándúsításban már elérte az atomalkuban rögzített határt. "Akkor is meg kell próbálni az iráni atomalku megmentését, ha fennáll a kudarc lehetősége" – mondta Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője a bécsi tanácskozás előtt.

Trump elnök Európába küldte iráni ügyekkel megbízott emberét, hogy elmesélje az európai szövetségeseknek: mit akar valójában Amerika? Miért lépett ki Trump az atomalkuból? Brian Hook Párizsban francia, brit és német diplomatákkal találkozott, hogy meggyőzze őket: semmiképp sem menthetik meg az atomalkut. "Egyáltalán nem csak a nukleáris fegyverekről van szó, hanem arról, hogy 2015 óta Irán továbbfejlesztette ballisztikus rakétáit, és támogatta szövetségeseit fegyverrel és pénzzel a Közel-Keleten. Ha megkérdezik Izraelt, ha megkérdezik Szaúd-Arábiát, akkor ugyanezt mondják" – nyilatkozta Trump embere Párizsban az RFI közszolgálati rádiónak. Válaszul Zarif iráni külügyminiszter azzal vádolta Izraelt, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emirátusokat, hogy háborúba akarják sodorni az Egyesült Államokat Irán ellen. Trump elnök közölte: legyőzhetik úgy is Iránt, hogy egyetlen amerikai katona sem lép az ország földjére. De addig is új gazdasági szankciókkal próbálkoznak.

Steve Mnuchin pénzügyminiszter 200 milliárd dollárt szeretne megtalálni és befagyasztani. A CIA és a Moszad szerint ugyanis ekkora pénzt halmozhatott fel Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője a nehéz időkre. Ebből a pénzből Irán akár át is vészelheti a válságot egy ideig – írja az izraeli Haaretz.

De hol a pénz? Iránnak óriási tapasztalata van az amerikai szankciók kijátszásában azóta, hogy az iszlamista forradalom idején, 1979-ben Teheránban elfoglalták az amerikai nagykövetséget, hetekig fogva tartva amerikai diplomatákat. Az amerikai szankciók akkor kezdődtek, és csak 2015 után értek véget.

Az iráni pénzekkel kapcsolatban több feltételezés is érvényben van. Az első az arany: a Közel-Keleten nagy hagyománya van a nemesfémkészletek felhalmozásának. Ennek az az óriási előnye is megvan, hogy külföldön nem sújthatják szankciók. A pénz másik részének elhelyezésében pedig baráti bankok segíthetnek, például Libanonban és Oroszországban vagy épp Kínában, amely az iráni olaj legfőbb vásárlója.

Libanonban a siíta Hezbollah milícia Irán legfőbb szövetségese, amely állandóan részesül Irán nagyvonalú támogatásában: pénzben és fegyverben egyaránt. Cserébe a Hezbollah fegyveresek Iránnal együtt védelmezték Asszad elnök rendszerét. Oroszországgal együtt. "Irán a szövetségesünk!", hangsúlyozta Putyin Japánban, ahol pénteken találkozott Trumppal. Az oroszok – amerikai és izraeli kérésre – megtagadták az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer eladását Iránnak. Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára Izraelben tárgyalt John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval és Netanjahu miniszterelnök emberével Iránról és Szíriáról. "Ezután megváltoznak az erőviszonyok a Közel-Keleten" – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Vagyis Oroszország cserbenhagyhatja iráni szövetségesét. Csak az a kérdés: mit kap ezért Putyin elnök cserébe Donald Trumptól?