Remekül él Szíjj László az állami útépítésekből, 5 milliárdos osztalék lett a jutalma tavaly
272 milliárd forintra nőtt a Duna Aszfalt bevétele, a nyereségét is növelni tudta.
272 milliárd forintra nőtt a Duna Aszfalt bevétele, a nyereségét is növelni tudta.
A sokadik hasonló társaság vesz részt az 1200 kilométernyi autópálya fenntartásában.
Lázár János miniszter olyan beruházásokat is kvázi bejelent, amelyek évek óta tervezettek, benne vannak a sztrádakoncessziós szerződésben. Ezzel együtt a kormány sok új projektre készül – miközben az eredeti érv a 35 éves koncessziós struktúra mellett az volt, hogy az államnak nincs pénze a szükséges beruházásokra. A koncessziós társaság szerint mindig folyamatosan dolgoznak az épp zajló felújításokon, az ütemezéseket az állam hagyja jóvá, ha valamivel megcsúsznak, pénztől esnek el.
Bár 2026-ban már kevesebbet kell majd költeni a sztrádakoncessziókra, de jövőre kezdődnek a vállalt bővítések az M1-es háromsávúsításával.
A Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, ezekben szerepeltek a még nagyobb számok.
Gyorsan válaszolt Magyarország az uniós felszólításra.
Az útépítés és felújítás különösen 2015-ben kezdett meredeken drágulni, amikor Orbán Viktor szakított Simicska Lajossal. Utána Mészáros Lőrinc cégei és a Szíjj László Duna Aszfaltja kezdték el megnyerni a projektek java részét.
A Duna Group tulajdonosa beszélt Simicska Lajoshoz fűződő viszonyáról is.
A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyi rendelkezésre állási díjat fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak.
A közlekedési miniszter május 22-én úgy tudta, még folyamatban van a koncessziós szerződés módosítása. Valójában a módosítást – vagy legalábbis egy módosítást – Rogán Antal már több mint egy hónappal korábban aláírt.
Több ponton a koncesszor érdekeinek megfelelően módosították az autópálya-koncessziót. Az állam annyit nyer, hogy idén és jövőre spórolhat némi pénzt.
Korábban a kormány azzal érvelt az autópályák 35 éves koncesszióba adása mellett, hogy szinte minden kockázat a koncesszorra hárul. Egy fű alatt, kétes indokkal végrehajtott szerződésmódosítás épp a kockázatokat hárítja el a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló koncessziós társaság feje fölül. Egyes munkák nem teljesítése nem jár a teljes szerződés elbukásával. Mentesítő körülmény, ha csak drágán lehet finanszírozást szerezni. És jöhetnek a koncesszióba a magyar biztosítók – Mészáros Lőrincnek épp van biztosítója. Is.
A Transparency International szerint az MNB megkerülte a közbeszerzési törvényt a régi Postapalota bebútoroztatásánál.
A Portfolio írt arról, milyen indokkal nyújthattak be panaszt a brüsszeli testülethez a 35 éves megbízással kapcsolatban.
A szerződések lényegi részét tartalmazó mellékletekért kellett perre menni.
A nyilvánosságra került dokumentumok alapján már nem lehet letagadni, hogy valóban a két kormányközeli vállalkozó tulajdonában vannak a koncessziót tulajdonló magántőkealapok.
Az építési és beruházási miniszter Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől vesz át feladatot.
A pályagondozáshoz és -építéshez kell a tőkeemelés, de a sokszorosát kapják majd az államtól 35 éven át.
Egy két hónapja alakult cég több százmilliárd forintot kereshet azzal, hogy átveszi az autópályák nagy részét az állami közútkezelőtől.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indít annak tisztázására, sért-e uniós jogot, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kaptak 35 évre szóló koncessziós jogot a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére.