Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Nem új adó lesz, de az utóbbi években megtakarított energiamennyiség nyolcszorosát kell kötelezően hatékonyságnövekedésben produkálniuk az energiaszolgáltatóknak. Mindezt az Európai Bizottság honlapján tudatta a kormány a cégekkel és a nyilvánossággal.
Az EU Bizottság honlapján megjelent a magyar kormány jelentése arról, hogy hogyan kívánja végrehajtani az Energiahatékonysági Irányelv értelmében 2014-ben bevezetendő másfél százalékos energiaszolgáltatói megtakarítási kötelezettséget. A rendszer lényege, hogy az energiaszolgáltatókat arra kötelezi, hogy az évente az eladásaik 1,5 százalékának megfelelő mennyiségű energiát takarítsanak meg a végfogyasztók körében. Az energiaszolgáltatók ehhez kénytelenek lesznek anyagilag is segíteni fogyasztóik beruházásait. Ilyen rendszer már régóta működik Nagy-Britanniában, ahol az energiaszolgáltatók a családi házak szigetelését támogatták.
Bár a jelentés a hazai bevezetésre vonatkozó kérdések legtöbbjére semmi véglegeset nem mond, egy kulcskérdésben, a kötelezettség végrehajtásának módjában változni látszik az irány. A jelentés azt írja, hogy Magyarország egy valódi kötelezettségi rendszer „bevezetésében gondolkodik”. Ez azért jelent újdonságot, mert 2013 nyarán Horváth Attila Imre, a fejlesztési tárca államtitkára még úgy nyilatkozott, hogy az „inkább járulék lesz”, illetve „E pénz egy részéből energiahatékonysági projekteket… lehet finanszírozni.”

Az ugyanakkor fontos elem a jelentésben, hogy a tervezet meghatározza, pontosan mennyi megtakarítást kell évente a szolgáltatóknak elérniük. Az évi 2 vagy 2,7 milliárd kilowattóra (ez attól függ, hogy a közlekedési energiafogyasztást is bevonják-e majd a rendszerbe, vagy sem) azt jelenti, hogy a kisebbik szám is mintegy nyolcszorosa annak a 253 millió kWh-nak, amit a Zöld Beruházási Rendszer 2008 óta megtakarított. De ez azt is jelenti, hogy az energiaszolgáltatóknak 2020-ig a Paksi Atomerőmű egyéves termelésénél is több energiát kell tudni megtakarítaniuk.
Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. igazgatója azt mondta, hogy ezzel a megoldással elérhető ,hogy a leginkább költséghatékony megtakarítási beruházások valósuljanak meg, melyből szerinte az idén februárjára ígért Panel III programnál is nagyságrendekkel több forrás teremthető lakások, lakóházak szigetelésére, illetve kazán-, és nyílászárócserére.
Az energiaszolgáltatók egyelőre nem kommentálták a hírt.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?