Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az EU Bizottság honlapján megjelent a magyar kormány jelentése arról, hogy hogyan kívánja végrehajtani az Energiahatékonysági Irányelv értelmében 2014-ben bevezetendő másfél százalékos energiaszolgáltatói megtakarítási kötelezettséget. A rendszer lényege, hogy az energiaszolgáltatókat arra kötelezi, hogy az évente az eladásaik 1,5 százalékának megfelelő mennyiségű energiát takarítsanak meg a végfogyasztók körében. Az energiaszolgáltatók ehhez kénytelenek lesznek anyagilag is segíteni fogyasztóik beruházásait. Ilyen rendszer már régóta működik Nagy-Britanniában, ahol az energiaszolgáltatók a családi házak szigetelését támogatták.
Bár a jelentés a hazai bevezetésre vonatkozó kérdések legtöbbjére semmi véglegeset nem mond, egy kulcskérdésben, a kötelezettség végrehajtásának módjában változni látszik az irány. A jelentés azt írja, hogy Magyarország egy valódi kötelezettségi rendszer „bevezetésében gondolkodik”. Ez azért jelent újdonságot, mert 2013 nyarán Horváth Attila Imre, a fejlesztési tárca államtitkára még úgy nyilatkozott, hogy az „inkább járulék lesz”, illetve „E pénz egy részéből energiahatékonysági projekteket… lehet finanszírozni.”
Eztán az ELMŰ-nek is be kell szállnia a szigetelési költségekbe
Knauf Insulation
Az ugyanakkor fontos elem a jelentésben, hogy a tervezet meghatározza, pontosan mennyi megtakarítást kell évente a szolgáltatóknak elérniük. Az évi 2 vagy 2,7 milliárd kilowattóra (ez attól függ, hogy a közlekedési energiafogyasztást is bevonják-e majd a rendszerbe, vagy sem) azt jelenti, hogy a kisebbik szám is mintegy nyolcszorosa annak a 253 millió kWh-nak, amit a Zöld Beruházási Rendszer 2008 óta megtakarított. De ez azt is jelenti, hogy az energiaszolgáltatóknak 2020-ig a Paksi Atomerőmű egyéves termelésénél is több energiát kell tudni megtakarítaniuk.
Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. igazgatója azt mondta, hogy ezzel a megoldással elérhető ,hogy a leginkább költséghatékony megtakarítási beruházások valósuljanak meg, melyből szerinte az idén februárjára ígért Panel III programnál is nagyságrendekkel több forrás teremthető lakások, lakóházak szigetelésére, illetve kazán-, és nyílászárócserére.
Az energiaszolgáltatók egyelőre nem kommentálták a hírt.
