A sebességhatár csökkentése melletti egyik legfontosabb érv az, hogy ezzel jelentősen csökken a balesetveszély, illetve a következmények súlyossága. Magyarországon a múlt év minden egyes napján átlagosan közel kétezer gyorshajtást rögzítettek a traffipaxok. HVG-Ténytár.
Az ország egyik legsikeresebbnek tartott fiatalja, Farkas Ádám közgazdász a 2010-es kormányváltás után nem sokkal elhagyta Magyarországot, és most Európai Pénzügyi Piaci Szövetség vezérigazgatója. A mai fiataloknak három tippet ad a sikerre, és azt mondja, fontos lenne, hogy az ország képes legyen kitermelni olyan nemzetközileg is versenyképes vállalatokat vagy vállalkozókat, akik a régióban és azon túl is labdába tudnak rúgni. Hol akad el a folyamat? Milyen más problémákat lát a gazdaságban? Interjúnk annak a cikksorozatnak a része, amelyben megnézzük, mi lett azzal az 50 magyarral, akit 20 éve a Magyar Hírlap kiadványában a legsikeresebbek közé választottak.
Aki félelemben él, az azt hiszi, hogy az elit majd mindent megold helyette, ezért kell Orbánéknak folyamatosan ébren tartaniuk az emberekben a rettegést – mondja Kőszeg Ferenc civil jogvédő, az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselője, akinek Csörögnek a zászlók címmel újabb könyve jelent meg.
Már a költségvetés tervezetéből látható volt, hogy a kormány nem teljesíti a gazdasági szereplőknek és az Európai Bizottságnak tett ígéretét, mégsem szünteti meg az ideiglenesnek mondott különadókat, például az "extraprofitadót", amelyet az extrán veszteséges cégekkel is megfizettet.
Több esetben is visszafogottak voltak a kormányhoz közel álló milliárdosok, és nem söpörték ki cégeik tavalyi profitját - ez derül ki azokból a beszámolókból, amelyeket a vállalatok 2022-ben elért eredményeikből nyújtottak be a május végi határidőig. A napokban felvett osztalékaik így is meghaladják az 50 milliárd forintot. HVG-ténytár.
1999 tavaszán egy budapesti lakásban meggyilkolták az akkor már az alvilág nagymenőjének számító Portik Tamás egyik fiatalkori barátját, a holttestre csak napokkal később találtak rá. Az áldozatnál a helyszínelők fényképeket találtak, az egyiken Portik egyik embere volt. A gyilkosságban több mint két évtizeddel később azért tudtak vádat emelni, mert a fényképen szereplő férfi egyezséget kötött az ügyészséggel és beismerte: ott volt az emberölésnél. Társa, a gyilkossággal vádolt K. Gábor azonban kitartóan tagad, ahogy a felbujtással vádolt Portik is. Hamarosan elsőfokú ítélet születhet az ügyben. A védelem állítja: szinte semmi nem stimmel abban a történetben, amit a vád felépített.
A kormány vélhetően nem számít közeli megoldásra az uniós pénzek ügyében. Erre utal a befektetések kamatára kivetett új adó, valamint az is, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter gazdasági önellátás szükségességéről beszél.
A népszámlálás újabb adatsorait osztotta meg a KSH, de az ideológiai feketelevesre, a vallási adatok ismertetésére továbbra is várni kell.
Átvette az irányítást a kormány a megtakarítások felett, hogy uniós támogatások nélkül is fedezni tudja a korrupciós vagyonok gyarapításának és a választási osztogatásnak az árát.
Sok száz embert rúg ki egyik napról a másikra a kormány, de még így sem látszik, hogy ez elég fedezetet teremtene a maradók béremelésére. Lassan már a versenyszféra is biztosabb jövőt kínál, mint a közszolgálat.
Egy nemzetbiztonsági átvilágítás után került Herczeg Zoltán divattervező a rendőrség látókörébe. A hónapokig tartó telefonlehallgatások során kiderült, hogy több olyan barátja is tőle vásárolta a kábítószert, akik a médiában ismertek. Az érintettekkel drogteszteket végeztettek el, otthonukban házkutatásokat tartottak, de ők csak tanúként szerepelnek az ügyben. A hvg360 a Herczeg-ügy eddig nem ismert részleteinek járt utána.
Iszonyatosan izgalmas terület a Teleki tér meg a Népszínház utca környéke - vallja Oltai Kata, aki számára "kísérlet volt" a körúton kívül építkezni, de aztán hozzá nőtt ez a világ. Mennyire sikerült belaknia a "nyóckert"? Miért fontos számára a feminizmus? És miért számolt le 2018-ban végképp azzal, hogy állami megbízás vállalható lehet számára? HVG-portré.
Török Gábor politikai elemző 4-5 éve még azt gondolta, hogy egy esetleges személyi változás után belső hatalmi harcok várnak a Fideszre. Mostanra viszont olyan hatalomgyárat működtet a Fidesz, hogy felmerülhet a kérdés, ha a karizma nem is, de a rendszer továbbadható, feltéve, ha ezt előkészítik. De lát ilyen törekvést? Vele szóba áll Orbán Viktor? Milyen rendszer válhatná a NER-t? Mit tart még izgalmasnak a politikában? 20 évvel ezelőtt a Magyar Hírlap kiadványában ő volt a 11. legsikeresebb fiatal. Most mennyire tartja magát sikeresnek? Portrésabb interjú Török Gáborral.
Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet.
Mintha a tények nem is számítanának; kritika nélkül veszi át a Kremlben legyártott orosz propagandát a Rogán-művek megannyi orgánuma. Az erre költött milliárdoknak meg is van a hatásuk: egyre többen vevők itthon is a putyini – és ennek nyomán: orbáni – világmagyarázatra.
Különös fordulatot vett a Városháza-gate-ként elhíresült ügy, amelyben a rendőrség is nyomoz. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. A gyanúsított állítását egy másik tanú is megerősítette, aki szintén ott volt a találkozón.
A magyar állam így vagy úgy, de jó eséllyel megszerzi, amit akar. Ettől tartanak a magyarországi külföldi tulajdonú társaságok, amelyeknek elege lett a presszióból.
Az egymás iránti szolidaritást olyan példamutatóan „intézményesítette” Radnai Bertalan, az alig háromszáz lelkes Ipolytölgyes polgármestere, hogy arra még külföldön is felfigyeltek.
A külföldi cégek nyomás alá helyezése napirenden marad az EU-ban, erről is beszélt Daniel Freund német zöldpárti képviselő magyarországi látogatása után. A soros magyar uniós elnökség egyre több aggályt vet fel.
Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.
