A pápa megérkezett, Budaházy kilovagolt, a Libri a NER-é lett – Az év krónikája, Magyarország, 2. rész
Az év hazai eseményeit áttekintő sorozatunk második részében visszatekintünk még többek közt a Völner-Schadl-ügyre, Ókovács Szilveszter operaigazgatói posztjának különös meghosszabbítására, az ukrán-magyar gazdasági és diplomáciai konfliktusokra, a kastélykavarásokra, és a hulladékgazdálkodás körüli hullámverésekre.
Sorozatunkban 4-4 részben idézzük fel 2023 legfőbb eseményeit Magyarországon és a világban. A már megjelent összefoglalókat itt találja.
Április 13.: Kilépés a „kémbankból”
„A kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban (NBB) tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből” – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, miután az USA szankciós listára vette az intézmény három vezető tisztségviselőjét, köztük Laszlóczki Imre alelnököt. A tényleges (ki)lépésre aztán még fél évet kellett várni, Magyarország utolsó uniós tagként októberben távozott. Az orosz hátterű intézmény működése teljesen ellehetetlenült, mivel Moszkva Ukrajna elleni agressziója után az USA és az EU széles körű pénzügyi szankciók alá vonta.
Magyarország kilépésével az NBB a székhelyét is áthelyezte Budapestről, a Lánchíd Palotából. Az USA augusztus elsejétől jelentősen korlátozta a beutazó magyar állampolgárok vízummentességét. A vízummentességi program keretében a részt vevő országok állampolgárai turisztikai vagy üzleti céllal akár 90 napra vízum nélkül utazhatnak az USA-ba, csak egy elektronikus utazási engedélyre (ESTA) van szükségük. A magyar útlevéllel rendelkezők számára az ESTA érvényessége két évről egy évre csökkent, és csak egyszeri használatra érvényes. Az Orbán-kormány 2011 és 2020 között több százezer útlevelet adott ki az egyszerűsített honosítási program részeként, anélkül, hogy a kettős állampolgárokra szigorú személyazonosság-ellenőrzési mechanizmusok lennének érvényben, így bűnözők és csalók is érvényes magyar útlevelet szerezhettek – indokolt David Pressman amerikai nagykövet.
Április 16.: Importtilalom
Nagy István agrárminiszter bejelentette: élelmezésbiztonsági okokra hivatkozva betiltja az Ukrajnából érkező gabona és olajos magvak, illetve más mezőgazdasági termékek importját. A megkésett, egyoldalú intézkedés oka, hogy az EU 2022 nyarán eltörölte az ukrán agrártermékekre vonatkozó kvótákat és a vámkötelezettséget, de az úgynevezett szolidaritási folyosókon az Európai Unió területére vasúton érkező, elvileg közel-keleti és észak-afrikai exportra szánt szállítmányok „beragadtak” az EU területén. Emiatt Magyarországon jelentősen, mintegy 40 százalékkal csökkent a gabona és az olajos magvak árszintje – igaz, a 2022-ben rekordmagasnak számító magyar árakat a feldolgozók hosszú távon egyébként sem fogadták volna el.