Súlyos kérdés a parlament előtt: a génjeink tényleg mélyen őrzik szkítaságunkat?

Ha Kásler Miklósnak lehet, akkor Pócs Alfrédnak miért ne? – gondolhatta a vírustagadásával széles körben ismertté vált orvos, aki szerint a szkíták nem csupán az őseink, ahogy az egykori emberierőforrás-miniszter vallja, de ma is itt élnek közöttünk. Sikerült is felkutatnia őket, legalábbis 1371-et: ennyien írták alá azt a kérelmet, hogy ismerjék el a szkítákat honos magyarországi kisebbségként.

Jelenleg a nemzetiségi törvény által felsorolt 13 kisebbség élhet a jogszabály adta jogokkal (helyi és országos önkormányzat; parlamenti választáson indulhat, ha képviselőt nem sikerül választani, akkor parlamenti szószólójuk lehet), s a szkíták is közéjük szeretnének tartozni.

Orbánék könyvtárában szkíta-magyar rokonságról beszélne a mennyezet

A hvg360 dokumentumfilmjében bemutatott Orbán-gigaberuházás, a hatvanpusztai kastély könyvtárának mennyezete a református egyházi művészet köréből meríthet ihletet. Ám a templomi kazettáknak más olvasatuk is lehet, mely az ezoterikus magyar őstörténet világából lehet ismerős. Ez a fideszeseket is beszippantó vajákos történelemszemlélet ma már nem ritka Orbánék köreiben, hiszen egyebek közt ez a Kásler Miklós nevével fémjelzett Magyarságkutató Intézet fő csapásiránya.

Ehhez azt kell bizonyítaniuk, hogy száz éve folyamatosan Magyarországon élnek, illetve legalább ezer aláírást kellett felmutatni azoktól, akik vállalják a szkíta identitást.