Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A légiforgalmi-irányítók ma többet keresnek, mint egy átlagos parlamenti képviselő – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáiból, amelyeket a keddi Világgazdaság közölt. Ugyanakkor az oktatási rendszer problémái és az elvándorlás miatt kialakult munkaerőhiánynak köszönhetően több szakma, illetve földrajzi régió került közel a toplistához.
Így például öt-tíz éve a kelet- és dél-magyarországi gyárakba nehezen toboroztak menedzsereket a cégek, ma már ezeken a területeken szinte minden pozícióban munkaerőhiány van. Az északnyugat-dunántúli cégeknél pedig fordult a kocka, ma a szomszédos országok csábítják át a munkaerőt jóval magasabb béreikkel. A keresett szakmákban (informatikus, hegesztő, idegen nyelvet beszélő könyvelő, minőségbiztosítási mérnök stb.) tehát kénytelenek egymásra licitálni a cégek a megfelelő jelölt megszerzése érdekében.
Íme a lista:
| Szakma | Havi bruttó átlagkereset 2015-ben, forint |
| Légi forgalmi irányító | 1 778 000 |
| Miniszter, államtitkár, képviselő | 1 238 000 |
| Tőzsde- és pénzügyi ügynök | 963 000 |
| IT és telekommunikációs vezető | 866 000 |
| Vállalatvezető | 818 000 |
| IT- és telekommunikációs termékek értékesítője | 814 000 |
| Pénzintézeti vezető | 782 000 |
| Személyzeti vezető | 774 000 |
| Kutatási és fejlesztési vezető | 765 000 |
| Értékesítési és marketingvezető | 733 000 |
