A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elemzése szerint már nemcsak az agrár élőhelyeken, de a magyarországi erdőkben is csökken a madárállomány. Az elmúlt húsz évben összesen 30 madárfaj száma csökkent az élőhelyük romlásának következtében.
Teljesen át kellene alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereket ahhoz, hogy megelőzzük a katasztrófát. Az előrejelzések alapján ha nem változtatunk gyorsan és radikálisan, akkor 2050-ig ugyanígy pusztul majd a Föld.
Természetes élőhelyek pusztítása, emberi tevékenység ide vagy oda, Ausztráliában az emlősök pusztulásának döntő százalékáért a házimacskák felelősek.
Az erdőirtásoknak jelentős szerepe van az állatokról emberre terjedő betegségek kialakulásában. Világszerte arra figyelmeztetnek a tudósok, hogy Kelet-Ázsiában és Brazíliában is nagy az esélye annak, hogy egy újabb járvány üsse fel a fejét. A jó hír viszont, hogy ezeket még megelőzhetjük.
Bár az erdőirtás nem szűnt meg, a mértéke csökkent – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legújabb jelentésében.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
Ázsiában és Afrikában egyre gyakoribb a veszélyeztetett állatok illegális vadászata a koronavírus-járvány miatt, mert a munkájukat elveszítő vidéki közösségek nem tudják máshogy biztosítani a megélhetésüket.
A Microsoft Planetary Computer néven indította útjára új projektjét, amelyben a cég partnereinek, ügyfeleinek igyekszik hathatós segítséget nyújtani a környezetvédelem terén.
A vadászat, az állattenyésztés és az, hogy világszerte egyre többen élnek városban, mind csökkentették a biodiverzitást. Ezzel jelentősen nőtt az esélye az olyan, állatról emberre terjedő járványok kitörésének, mint a koronavírusé.
A klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében fontos, hogy áttérjünk a megújuló energiára, ez azonban sok faj fennmaradását veszélyezteti. A megújulóenergia-létesítmények többségét ugyanis Nyugat-Európában és fejlődő országokban is természetvédelmi területeken építették.
Viszont figyelni kell arra is, hogy Afrikában vannak olyan alacsony jövedelmű, vidéki közösségek, ahol emberek milliói függnek a vadállatoktól. Amíg nincs megfelelő alternatíva nekik, addig fennmarad a veszélye, hogy a vadállatokkal illegálisan fognak kereskedni – véli az ENSZ biodiverzitásért felelős igazgatója.
A klímaváltozás jobban veszélyezteti az alpesi régió faji sokszínűségét, mint a mezőgazdaság egy új tanulmány szerint, amely a Global Change Biology című folyóiratban jelent meg.
Az ENSZ biodiverzitásért felelős vezetője is megkongatta a vészharangot.
Holland tudósok szerint érdemes lenne rövidebb pórázon tartani a macskákat, ugyanis túl sok állatfajt pusztítanak. Más vélemény szerint először a saját házunk táján lenne érdemes körülnéznünk.
Véget ért az december az ENSZ 25. Klímavédelmi Konferenciája, sarkalatos pontokban azonban még mindig nem született megállapodás, holott évtizedek óta figyelmeztetnek a klímaváltozás hatásaira a kutatók, akik az utóbbi időben már klímakatasztrófáról beszélnek, és a korábbiaknál gyorsabb lépéseket sürgetnek.
A "remény szikráját" jelenti a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint, hogy a védelmi intézkedések és a tenyészprogramok eredményeként javult tíz veszélyeztetett faj természetvédelmi besorolása, néhányat a kihalás széléről sikerült visszahozni. Hátradőlni hiba lenne: 73 faj a korábbinál rosszabb helyzetbe került.
A hódokat az országban 400 évvel ezelőtt kiirtották bundájukért, húsukért és pézsmamirigyükért. Most azonban nagy szükség lenne rájuk.
A vidék fokozatosan elsorvad, elnéptelenedik, miközben a városiasodás egyre jelentősebb lesz – a szakértők szerint ilyen problémákra kell megoldást találnia a jövőben Magyarországnak.
A francia elnök azt akarja, hogy a világ vezetői erről elfogadjanak egy dokumentumot a szombaton kezdődő G7-es csúcson.
"Minden apró cselekedet számít" – mondta Goodall a gyerekeknek, akikkel a fákat ültették.
