Bornaptár 2017
Már csak három szombatunk van januárban, de négy kihagyhatatlan program is kínálkozik a borbarátoknak. Az éves válogatásban pedig ötven kóstolás a minimum.
Már csak három szombatunk van januárban, de négy kihagyhatatlan program is kínálkozik a borbarátoknak. Az éves válogatásban pedig ötven kóstolás a minimum.
A tavaly áprilisban megalakult, jelenleg 22 tagot számláló Magyar Borszakírók Köre még az óesztendőben különleges borversenyt szervezett saját berkeiben Super 12 elnevezéssel. Nem mintha a „tizenkettő egy tucat” borokat keresték volna. Épp ellenkezőleg. Fehérből, vörösből azt a 12-12 legjobbat, amelyekből 1-1 aztán csúcsra kerülhetett a szigorú, ám igazságos és igencsak borkedvelő-értő ítészek szerint. Kiérdemelve a Magyar Bor Nagydíjat.
Az ajakpirosítók csomagolásukban is borosüvegre emlékeztetnek, a színek pedig fajtánként választhatók: például cabernet vagy shiraz vörös, esetleg malbec bordó.
Nem nagyon kell törni a fejünket, mit tegyünk a fa alá gasztronauta rokonainknak, barátainknak, de még szégyellnünk sem kell, hogy már megint egy könyv jut eszünkbe frappáns megoldásként. Amióta a gasztroforradalom a kiadóknál is kirobbant, ilyen tájt szinte felrobban a könyvpiac. Karácsony előtt egész konyhát tölthetünk meg a különböző kiadványokkal.
A Magyar Sommelier Szövetség harmadik alkalommal hirdette ki Par Excellence díjasainak névsorát. A 2014-ben alapított elismerést olyan szakembereknek ítélik oda, akik termelőként, kereskedőként, vendéglátóként, oktatóként vagy szakíróként eredményesen járulnak hozzá a magyar éttermi kultúra, különösen a bor- és italfogyasztás színvonalának emeléséhez, a sommelier szakma elismertetéséhez és népszerűsítéséhez.
Nyolc borbár, egy pince, egy borkereskedés és egy bormédium fogott össze, hogy közös kezdeményezésükkel felhívják a figyelmet a Kárpát-medence egyik legfontosabb szőlőfajtájára, a kékfrankosra.
A mínuszos hír a következő: Szepsy István és Lőrincz György közös adventi borcsomaggal rukkolt elő. A lényeg azonban – mint annyiszor, úgy most is – a tények mögött van.
Tokaj-hegyaljai borászatot vett Mészáros Lőrinc. Az 1,2 milliárd forintos törzstőkéjű céget 120 millióért szerezte meg – derült ki a cégbírósági adatokból. A bodrogkisfaludi vállalkozás már állami megbízást is kapott, az 1956-os évjáratú tokaji aszúkat palackozták át a forradalom évfordulójára. A birtokigazgató azt állítja: szakmai elhivatottságból, ingyen végezték a munkát – hangzott el a hétfői RTL Híradóban.
Három közösségi borászati feldolgozóüzem épül Tokaj-Hegyalján, és rövidesen elindulnak a borvidék közösségi beszerzési, illetve marketing programjai is.
Ki ne szeretne olvasgatni egy finom pohár bor kortyolgatása közben? Egy olasz borászat megkönnyíti a dolgunkat.
Egy kevesek által ismert, ártalmatlannak tűnő, de szőlőbetegséget hordozni képes ízeltlábú már-már a filoxéravészhez mérhető pánikot indított el a balatonfelvidéki borvidékeken. Pedig csak egy hegyen észlelték, a védekezés ellene ma már növényvédelmi rutin. Ágyúval verébre.
Csak Horvátországból mintegy 40 szakújságíró érkezett a villányi borvidékre, hogy megértse, mit jelent a Dél-Magyarországot jelképező legjellegzetesebb fajta. A Franc&Franc nemzetközi konferencián és a monstre kóstolón Master of Wine-ok részvételével igyekeztek meghatározni a villányi franc igazi arcát – és piaci lehetőségeit.
Minden szempontból nagykorúvá érett Koch Csaba borászati vállalkozása: a negyedszázados jubileumot ünneplő borász mostanában minőségi bort adó rezisztens fajtákkal kívánja beírni magát a hazai bortörténeti annalesekbe. Mindezt jó eséllyel. A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködésben pedig teljesen új fajtákkal és fajtajelöltekkel kísérletezik.
Szent Márton-napja egykor a gazdasági év zárását és az adventtel kezdődő böjti időszak beköszöntét jelentette, amit Európa-szerte libatorral és újborkóstolóval ünnepeltek. A szokás a mai napig él, mi több, egyre népszerűbbek a Márton-napi rendezvények. 2016 pedig a tours-i püspök születésének 1700. évfordulója tiszteletére Szent Márton-emlékév lett.
Még néhány óra, és kiderül, jövőre milyen bort töltenek majd Washingtonban az elnök vendégeinek, és mivel lazít az államok első embere.
Az idén 10 éves Terroir Club alapítóját, az időközben a Mitiszol mozgalmat is elindító Kató Andrást kérdeztük régi és új kihívásokról, igaz borokról. S nem mellékesen a hazai borsajtóról.
A külföldi borszakírók, újságírók, bloggerek nemzetközi listáján a borversenyeken elért eredményei alapján Magyarország a mezőny első felében van. A legjobbnak értékelt borok idei rangsorában pedig igen szép helyezést kapott egy villányi vörös is.
A történelmi Magyarország területén folytatott szőlőművelés évezredes jelentőségéről sokféle nézet él, azonban úgy tűnik, hogy „A szőlőművelésnek hazánkban a filoxera-vész fellépése előtt sem a kormány, sem a magánosok nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, és csak e szőlőbetegség fellépése ébresztette a közvéleményt a termelés ez ágának fontosságára (Bernát Gyula 1938). A helyzet az óta gyökeresen megváltozott.
Különleges eseménynek ad otthont pénteken délután a pesti Vigadó: a határon túli magyar borászok közössége mutatkozik be, először együtt, egy helyen. Néhány órára itt találkozik november 4-én a Délvidék, a Drávaszög, Erdély és a Partium, a Felvidék, Kárpátalja és a Muraköz - a borkedvelők legnagyobb örömére.