szerző:
I.N.
Tetszett a cikk?

Csak Horvátországból mintegy 40 szakújságíró érkezett a villányi borvidékre, hogy megértse, mit jelent a Dél-Magyarországot jelképező legjellegzetesebb fajta. A Franc&Franc nemzetközi konferencián és a monstre kóstolón Master of Wine-ok részvételével igyekeztek meghatározni a villányi franc igazi arcát – és piaci lehetőségeit.

„Tessék végre eldönteni, hogy Magyarországon vagy külföldön szeretnék értékesíteni a villányi franc-t” – szólította fel Elizabeth Gabay Master of Wine múlt pénteken az idén másodszor megrendezett Franc&Franc nemzetközi konferencia résztvevőit a villányi Bock Pincében. A neves borászok és szakértők csendben hallgatták, amint a brit szakember azt fejtegette, hogy a nemzetközi sikerhez gyümölcshangsúlyosabb vörösborok kellenek, és a hordóhasználatot is vissza kellene fogni.

©

Gabay-nek sokan igazat adtak a konferencián, ám a winesofa.eu, a közép-kelet-európai régióra fókuszáló internetes bormagazin szerkesztői, Ercsey Dániel és Sue Tolson más szempontot is felvetettek. A szakújságírók úgy vélik, bár sokat lehet beszélni arról, mit kívánnak inni a brit, amerikai, kínai vagy spanyol fogyasztók, nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a villányi franc legnagyobb vásárlói még mindig a magyarok. Ha pedig a magyar borisszák jobban szeretik a 2-3 évet tölgyfában érő testes, tanninos borokat, mint a könnyed, például Friuli környéki acéltartályos franc-okat, akkor – már ha szeretnének megélni a hazai borászok – nincs más választásuk: ki kell szolgálniuk a megélhetésüket biztosító magyar fogyasztókat.

Más oldalról közelíti meg a kérdést Németi Sándor borblogger, a wineartculture.hu szerkesztője. Szerinte míg tőlünk nyugatabbra és délebbre a gasztronómiában jól működő, könnyedebb, frissebb, roppanósabb franc-okat készítenek, addig Villányban mindenki a nagy, ünnepi bort szeretné elkészíteni ebből a fajtából. Lehet valami a megjegyzésében, a szombati kóstolónapon (amelyre egyébként minden jegy hetekkel korábban elkelt!) ugyanis lehetőség nyílt a nemzetközi és a hazai franc-ok alapos ízlelgetésére.

A szakújságírók közül többen is lelkesedtek Bock József 2015-ös hordómintájáért, ami gyakorlatilag készen volt. Mostani állapotában a könnyedebb vonalat képviseli, ám a borász még több mint egy évig a hordóban fogja érlelni, miáltal a magyar fogyasztók ízléséhez közelebb álló, testesebb tétel születik meg. A bor „nagybátyja”, a 2012-es, Fekete-hegyről szüretelt változat minden hazai borversenyen kiemelkedően szerepelt, nagy aranyakat kapott, de még a Decanter megmérettetésén is szerzett egy aranyérmet.

Azoknak, akik  fintorognak a sok tannintól, nagy extrakttól, csöndben jegyezzük meg, hogy a nagytestű franc-ok kiválóan érlelhetők. Semmit nem vesztett eleganciájából (sőt!) Jekl Béla 2006-os franc-ja, de Gere Attila hasonlóan idős tétele is tanítani valóan őrzi a belértékeit. Egyeseket talán meglepett, de a Csányi Pincészet 14 éves franc-ján sem érződött az öregedés, ahogyan a franc-jairól nemzetközi hírnévre szert tett Malatinszky Csaba 2008-as tételében sem.

Az is tapasztalható azonban, hogy a nemzetközi ízléshez, a visszafogottabb hordóhasználathoz, gyümölcsösebb ízvilághoz egyre többen kívánnak idomulni. A Sauska Pincészet 2012-es franc-ja ezt az irányt követi, nagyon eltökélt következetességgel. E középutas viselkedés, amire Balla Géza 2011-es Cabernet Franc Sziklabora is jó példa – legalábbis a szakírók körében – osztatlan sikert aratott. Tévedés volna azt gondolni, hogy a villányi hagyománykövetés során ne lehetne innovációt és szép eredményeket felmutatni. Tiffán Ede 2011-es Grande Selectionje francia hordókban érlelődött, s a villányi borlegenda még azok között is válogatott: csak a legszebb hordók termése kerülhetett bele a csúcsválogatásba. A szép hordó a kiváló alapanyagot még szebbé tette. De elegánsan gyümölcsös a Vylyan Pincészet Mandolás franc-válogatása is.

És hogy mi ebből a tanulság? Annyi bizonyosan, hogy a közízlést nehezen, lassan lehet csak formálni – Magyarországon, de külföldön egyaránt. Ahogyan a főszervező, a Pécsi Borozó főszerkesztője, Győrffy Zoltán a hvg.hu-nak elmondta, Villány büszke arra, hogy ambiciózusan keresi az új utakat, és szeretné felírni magát a világ legnagyobb termőhelyei közé.

©

Bár az identitáskeresés folyamata még nem zárult le, az is tény – és ezt már más borszakírók mondják –, nincs még egy borvidék Magyarországon, amely hasonlóan színvonalas és grandiózus nemzetközi rendezvényt tető alá tudna hozni. Várjuk a folytatást és drukkolunk a villányi franc-nak. Tényleg megérdemli.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Lehajtott az M6-osról egy Mazda, fa állította meg

Lehajtott az M6-osról egy Mazda, fa állította meg

Ausztrál open: már 72 teniszező van karanténban

Ausztrál open: már 72 teniszező van karanténban

Megérkezett Moszkvába Navalnij

Megérkezett Moszkvába Navalnij