A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren júniusig tartanak a felújítások, addig azt kérik, mindenki két és fél órával a járat indulása előtt érkezzen ki a reptérre.
Úgy tűnik, a kormány rákosrendezői álmaiban nem szerepelnek 500 méteres felhőkarcolók, de a terület adásvételi szerződése azért rögzíti, hogy akár ekkora torony is épülhet a helyszínen. Egy fél kilométer magas toronyház komoly kihívások elé állítaná a Ferihegyre érkező repülőgépek pilótáit. Megnéztük, hogyan érintenék a légi közlekedést az esetleges toronyházak és lehetünk-e uniós rekorderek úgy is, hogy nem nehezítjük meg a saját dolgunkat.
Kína kerülőúton, egy kis „magyar” cégen keresztül törne be az európai légi piacra. A személyszállítási tervekből évek múlva lehet valami, a kínai hátterű Hungary Airlines addig is bőven profitálhat az áruszállításból. Jól járhat egy Tiborcz-féle logisztikai cég és az állami lélegeztetőgép-biznisz egyik nyertese is. A személyszállításnál majd az újabb terminállal bővített, már visszaállamosított Budapest Airport lehet a kínai elosztóbázis.
A több átkeresztelés után most Hungary Airlines néven futó cég 2021-ben indult, eddig csak teherszállítmányokat reptetett, elsősorban Csengcsou és Budapest között. Magyar ügyvezetője szerint már ők a legnagyobbak a Ferihegyen tevékenykedő cargocégek közt.
Jó bevételre számít a Budapest Airport osztalékfizetési képessége alapján a kormány. Ezzel is igyekezett indokolni az 1400 milliárdos reptérvásárlást egy államtitkár.
Budapest már most is Európa 15 legnépszerűbb úti célja közé tartozik, azonban még mindig sokat lehetne javítani a helyzeten. De miért nem tudják kihasználni a fővárosban rejlő lehetőségeket és mivel lehetne fellendíteni a luxusturizmust?
Egyelőre minden marad úgy Ferihegyen, ahogy volt, a nagyobb beruházásokon üzemeltető még gondolkodik, ahogy az állam is a gyorsforgalmi úton és a vasúti kapcsolaton. Az, hogy az állam immár tulajdonosa az üzemeltető cégnek, a vételáron túl folyamatos költséget is jelent, cserébe annak örülhet a kormány, hogy az új menedzsment nem csapja rá a kagylót Nagy Mártonékra, ha odatelefonálnak.
A légitársaságok 2022-ben bevezetett különadója minden budapesti repjegy árát 2700–12 700 forinttal dobja meg. Most, hogy a kormány berken belül került a Budapest Airportban, kiemelt cél lett az utasszám növelése, érthető, hogy ezt a különadót elengedik. Általánosságban a különadók kivezetését a kormány vállalta az EU felé, jövőre a gyógyszergyártók és a telekomszektor plusz sarcáról is lemondanak. Maradnak viszont a nagy pénzt hozó különadók (bankok, kiskereskedelem, energiaszektor), pedig ezeket is ki kellene vezetni.
Az új üzemeltető, kisebbségi tulajdonos francia Vinci első körben a 2-es terminált akarja bővíteni - hangzott el Ferihegyen tartott sajtótájékoztatón. A 3-as terminál 2032-re valósulhat meg. Addigra újítaná fel az állam a gyorsforgalmi utat és oldaná meg a vasúti kapcsolatot, egyelőre csak gondolkozás zajlik.
Érdemes a korai járatokra foglalni vagy felkészülni az akár több órás reptéri várakozásra - mondta az állami tulajdonú Budapest Airport egyik vezetője.
BUD:carezone fantázianévvel az utasvárón belüli utasváró pontokat létesít a ferihegyi reptér, ahol azok az utasok várakozhatnak, akiknek késik vagy törölték a járatát.
Az előrejelzettnél egy órával rövidebb késés után szállt fel a gép, a légitársaság név szerint is többször hívta a lemaradókat, „közülük kilencen többszöri felszólításra sem jelentek meg” a Wizz Air szerint.