Nagy Márton hallgatott az őt leidiótázó Ryanair-vezérre, vagy más miatt nyúlt hozzá a kormány a különadókhoz?

2025. január 1-ével a kormány kivezeti a légitársaságok „extraprofit” különadóját – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a ferihegyi reptér jövője tárgyában tartott sajtótájékoztatón. Másnap azt is bejelentette, hogy a távközlési és a gyógyszergyártói különadót is kivezeti a kormány jövő januártól, a biztosítók pedig a bankokhoz hasonlóan megfelezhetik adófizetési kötelezettségüket, ha állampapírokat vásárolnak.

Megdrágítja a budapesti utakat

Ami a repjegyadót illeti, adja magát a feltételezés, hogy a kivezetés összefügg a magyar állam többségi tulajdonszerzésével a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportban. A kormány és a 20 százalékos kisebbségi tulajdonos, üzemeltető francia Vinci növelni szándékoznak a reptér forgalmát: 2030-ra évi 20 millió utas közelébe, 2040-re 25 millióra.

Az adó alanyai papíron a földi kiszolgálást végző cégek, ám ők a sarcot továbbhárítják a légitársaságokra, ők pedig beépítik azt a repülőjegyek áraiba. Praktikusan Budapest relációjában minden repjegy drágább, mint lehetne, ami értelemszerűen nem kedvez a forgalom növekedésének. Különösen a csak pár napos városnézésre érkező turisták körében, akik árérzékenyebbek, és nagyon szívesen megtekintik Budapest helyett mondjuk Prágát vagy Bécset, ha oda olcsóbban utazhatnak.

A kormány érve az adó bevezetésekor az volt, hogy ilyen sarcok számtalan országban léteznek. Ez túlzás, de tény, az adónem nem teljesen példa nélküli – igen ám, de ahogy arra már akkor több szakértő felhívta a figyelmet, jellemzően, fejlett, sőt túltelített légi turistaforgalommal rendelkező országokban, nem pedig olyanokban, ahol még a forgalom növelése lenne a cél.

Az idiótázástól a fogyasztóvédelmi bírságig

A repjegyadó nem mellesleg Nagy Márton alighanem legikonikusabb intézkedése, amennyiben alaposan kiakasztotta vele a világ minden bizonnyal legmocskosabb szájú cégvezetőjét, Michael O’Leary Ryanair-vezért.