szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az előrejelzettnél egy órával rövidebb késés után szállt fel a gép, a légitársaság név szerint is többször hívta a lemaradókat, „közülük kilencen többszöri felszólításra sem jelentek meg” a Wizz Air szerint.

Hétfő éjjel hatórás késéssel szállt fel a Wizz Air Lárnakára tartó járata, amely az utolsó előre jelzett időpontnál végül hamarabb szállt fel, ezért több utas is lemaradt róla – írta meg kedden a hvg.hu az Utazómajom nyomán.

A járat eredetileg 16:15-kor indult volna Ferihegyről, de már két órával a tervezett start előtt kihirdették, hogy 17:45-kor lesz a felszállás, a check-in időpontja azonban nem változik. Mindenki rendben felszállt a gépre 17:30-ig, majd három és fél óra elteltével leszállították őket. Amikor leszálltak a gépről, az utasok azt az információt kapták, hogy leghamarabb 23:10-kor indulnak el, 21:30-kor azonban mindenféle előjel nélkül 21:50-re módosították a járat indulását. „A lenti információs pultnál azt mondták, hogy biztos rosszul van kiírva, nem indulhat. Az étteremnél nem hallatszott az utolsó hívás sem” – írta az Utazómajom egyik olvasója. A gép végül 22:10-kor szállt fel, amiről a légitársaság sem sms-t, sem e-mailt nem küldött. A járatról végül kilenc ember maradt le, akik vélhetően nem hallották a hívást.

A Wizz Air is megszólalt az ügyben, a HVG-hez eljuttatott közleményük szerint a járat a viharos időjárás miatt nem tudott idejében elindulni. „Annak érdekében, hogy a járat a lehető legkisebb késéssel indulhasson el, a légitársaság megkezdte az utasok beszállítását. Miután az utasok elfoglalták a helyüket a fedélzeten, várakozás közben a személyzetet arról értesítették, hogy a késés hosszabb lesz a vártnál, így az utasokat a saját kényelmük érdekében visszaengedték a repülőgépről a váróba. Ezzel együtt a légitársaság földi kiszolgálópartnerének munkatársai átadták az utasok számára az ilyenkor előírt étkezési vouchereket is” – írták.

Az utasokat közleménye szerint a légitársaság arra kérte, hogy figyeljék a kijelzőket és a földi kiszolgálók bejelentéseit a járatuk indulásáról. A második beszállás az előrejelzésnél korábban zajlott le, mert a járat hamarabb kapott engedélyt a felszállásra. Ezt a beszállás előtt jelezték a váróban található kijelzőkön, valamint a hangosbemondókon keresztül több alkalommal is. A földi kiszolgálópartnerek a hiányzó utasokat név szerint is többször figyelmeztették a hangosbemondón keresztül. „Közülük kilencen többszöri felszólításra sem jelentek meg. A repülőgép végül 22:08-kor szállt fel a többi utassal” – zárul a légitársaság közleménye.

Káosz a reptereken, hatósági vizsgálat

A július hagyományosan a légi közlekedés legforgalmasabb hónapja, ilyenkor csak Magyarországon naponta 4 ezer járatot kezelnek, és szinte mindennapossá váltak a járattörlésekről és utaspanaszokról szóló hírek.

Mint írtuk: június végén a Sun Express Antalyába tartó járatának 140 utasa rekedt a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren, ahol majdnem egy egész napot kellett várakozniuk. Nem jártak sokkal jobban azok a szurkolók sem, akik egy nappal később az Eurowings járatával akartak eljutni Stuttgartba a Magyarország–Skócia Eb-meccsre, ők a négyórás késés miatt nem értek oda az eseményre.

Káosz a légi közlekedésben: nincs más megoldás, csak felkészülni rá

Több órás késésektől, járattörlésektől és légitársaságokhoz özönlő utaspanaszoktól hangos a közvélemény az elmúlt hetekben. Nem véletlen, hogy a probléma újra előbukkant, hiszen a július hagyományosan légi közlekedés legforgalmasabb hónapja, ilyenkor csak Magyarországon naponta 4 ezer járatot kezelnek. De miért nem lehet erre előre felkészülni, és mit tehet az, akit órákon át váratnak étlen-szomjan egy utasváróban?

Június végén Budapest Főváros Kormányhivatala hivatalból hatósági ellenőrzést indított négy légitársasággal, a Ryanairrel, a SunExpress-szel, a Eurowingsszel és a Wizz Airrel szemben a jelentős késések miatt – az apropó vélhetően a magyar–skót Eb-meccsről lemaradó több tucat utas esete volt.

A kormányhivatal jelezte: a hatósági ellenőrzés arra irányul, hogy a társaságok betartották-e a vonatkozó uniós rendelet előírásait az utasok tájékoztatását, valamint a nekik nyújtandó segítséget illetően. Amennyiben az ellenőrzés során jogsértés gyanúja merül fel, megindítják a szükséges eljárásokat.

A Wizz Air akkor is közleményben reagált a bejelentésre. Azt írták, hogy amennyiben valamely járatuk késik vagy törölni kényszerülnek, minden esetben tájékoztatják az utasokat a foglalásnál megadott e-mail-címen és SMS-ben arról, mi történik a járatukkal. Ahogyan arról is, hogy „milyen módon foglalhatnák át utazásukat másik járatra, vagy igényelhetik vissza a teljes jegyárat vagy annak 120 százalékos megtérítését WIZZ-pontokban”.

Azokról is írtak, akik nem közvetlenül a Wizz Air applikációjában vagy a légitársaság weboldalán vásároltak repülőjegyet, hanem utazási irodán vagy online közvetítőn keresztül. Ilyenkor „közvetlen elérhetőség hiányában a foglalást intéző irodának küldi meg a légitársaság ezeket az információkat. Így ezek az utasok – attól függetlenül, hogy a Wizz Air eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek – lehetséges, hogy nem vagy csak késve kapnak tájékoztatást”.

Mikor kap az utas kártérítést?

A budapesti kormányhivatal kedden közleményt adott ki arról, mikor illeti meg kártérítés vagy extra ellátás a légiutasokat. E szerint járattörlés esetén az utasokat megilleti a vételár visszatérítése, ha nem tudnak elutazni; vagy átfoglalás az eredeti úti céljukra a legközelebbi járatra, esetleg egy olyan későbbi járatra, amely az utasnak is megfelel.

Amennyiben az utas az átfoglalást választja, akkor a légitársaságnak a várakozási idővel észszerű arányban ételt és frissítőket kell biztosítania, valamint – amennyiben egy vagy több éjszakás ott tartózkodás szükséges – gondoskodnia kell az utas szállásáról, illetve a szállásra és onnan vissza a repülőtérre történő transzferről.

24 órás késések, törölt járatok – Mit követelhet az utas a reptéri káoszban?

Amennyiben a járattörlést nem rendkívüli körülmény (például bizonyos technikai hiba vagy a légitársaság alkalmazottjainak sztrájkja) okozza, akkor az utasok a repülőút hosszától függően 250, 400 vagy 600 eurós kártalanításra is jogosultak lehetnek. Rendkívüli körülménynek minősülnek például a repülésre veszélyes időjárási körülmények, a légi forgalmi irányítási döntések, madárrajjal történő ütközés következtében előforduló járattörlések.

Jelentős indulási késés esetén a légitársaságokat ellátási kötelezettség (észszerű arányban étkezés és frissítők biztosítása) és segítségnyújtási kötelezettség (szállás, transzfer) terheli. „Amennyiben a gép indulása több mint 5 órát késik, akkor a légitársaságnak fel kell ajánlania a repülőjegy árának visszatérítését, ha az utasnak az utazáshoz fűződő érdeke megszűnt” – fogalmaz a közlemény.

A légitársaságoknak minden esetben különös figyelmet kell fordítaniuk a csökkent mozgásképességű utasok és az őket kísérő személyek szükségleteire, valamint a kíséret nélkül utazó gyermekek szükségleteire.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!