Az Európai Bíróság ítélete után azt várják a civil szervezetek, hogy a kormány kezdeményezze a civiltörvény hatályon kívül helyezését. Ha pedig az átláthatóság a cél, akkor a saját háza táján tegyen rendet.
A kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása mellett – nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletét követően.
A civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozása sérti az Európai Uniós jogot.
Hét év alatt a triplájára emelkedtek Magyarországon a civil szervezetek bevételei, de az állami támogatások döntő része az Orbán-kormány kedvenc csoportosulásainak és a népesedéspolitikával foglalkozó egyesületeknek megy.
A főtanácsnok indítványa szerint a 2017-ben elfogadott jogszabály sérti a tőke szabad mozgását.
A tagállamoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a nem kormányzati szervezetek (civil szervezetek, NGO-k) hozzáférjenek külföldi támogatásokhoz is – állapította meg az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete.
Igyekszik kiszűrni a neki nem tetsző politikai célokért küzdő civileket az állam civileket tánogató szerve, a NEA, mondta el a Miniszterelnökség államtitkára az Echo Tv-ben. Ezzel ki lett mondva, hogy a kormány nem ad közpénzt a vele szembenálló civileknek.
Az Alkotmánybíróság 2018-as munkájáról szóló összegzésben az a legbeszédesebb, hogy a testület miről nem akart, nem tudott, vagy nem mert dönteni.
A lap korábban a miniszterelnököt, Simicska Lajost és Soros Györgyöt is az Európa sorsát meghatározó emberek közé választotta.
Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza a nem költségvetési pénzek elosztásának döntési szabályait.
És erre pont a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ bukkant rá.
A magyar kormány sok fontos ügyben blokkolja az unió egységes fellépését, láthatóan arra játszva, hogy a migráció témáján lovagolva ő legyen a "nemzetállamok Európája" koncepció zászlóvivője.
Megannyi gondolatát olvasóira zúdította Schmidt Mária a blogján: a Figyelő tulajdonosa a listázásról, a holokausztról is ír, de megvallja azt is, mi a kormány igazi célja a civiltörvénnyel.
Tizennégy civil szervezet közösen kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy állapítsa meg, a civilellenes „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait.
Több indítvány is van a civiltörvény ügyében, ezek közül az ellenzéki képviselőkét kezdik tárgyalni január 16-án.
Több pénzt adna a kormány a civil szervezeteknek, de az eddig kiszivárgott információk szerint a támogatással a kabinet szempontjából ártalmatlanabb egyesületek kapnának többet. Az intézkedéssel az EU-tól kaphatna jópontokat a kormány.
A svéd kormány a civil szervezetek helyzete miatt aggódik, szerinte szükség van arra, hogy minél többen kiálljanak a civil társadalom függetlensége és a jogállamiság mellett.
Másfél év után először kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól a köztársasági elnök egy törvény miatt. Egymás mellé tettük az Áder János által kifogásolt és nem kifogásolt törvényeket.
A Soros György ellen hirdetett harc egyik állomásaként módosították a civiltörvényt, amely megbélyegzi a külföldről támogatott civil szervezeteket. A jogszabály azonban nehezen alkalmazható.
