A civil szervezeteknek és az oktatási intézményeknek jelezniük kellene, ha pénzt kapnak az Európai Unión kívülről. A brüsszeli Politico három forrásból is úgy értesült, hogy ilyen jogszabályt készítenek elő Brüsszelben.
Grúz és amerikai zászlókkal demonstráltak több ezren a parlament előtt, miután a kormánypárti többség elfogadta, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek működési költségeik több mint húsz százalékát finanszírozzák külföldi tőkéből, bírságot kell fizetniük.
A gyakorlat a kormánynak nem tetsző szervezetek adminisztratív ellehetetlenítését célozza. A bunkósbot ezúttal is az ÁSZ. A Békemeneteket szervező CÖF-CÖKA-ra viszont nem sújt le, mert az a hatalom szerint nem végez a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet.
A kormányfő szerint zakatol a gazdaság.
Megszavazta a kétharmad az EU bírósága által hátrányosan megkülönböztetőnek ítélt törvény visszavonását, de a civilek nem maradnak állami ellenőrzés nélkül.
Beadta a kormány a javaslatot, amellyel hatályát veszti a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, viszont 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölött majdnem minden szervezetről az Állami Számvevőszék készít évente jelentést.
Az igazságügyi miniszter szerint folyik az egyeztetés a módosításról. Ezt egy vitán mondta el, amiben az is kiderült, Brüsszelben Orbán Viktort diktátorozó példamondatokat kellett fordítania.
Az Európai Bíróság által elkaszált civiltörvényre hivatkozva akart a Tempus Közalapítvány egy nyilatkozatot aláíratni a pályázókkal.
A kormány lépéseinek következményeit a Népszava egy meg nem nevezett jogvédő szervezet tanulmányára hivatkozva mutatja be.
Jóllehet az Európai Bíróság még júniusban erre kötelezte Magyarországot, a mai napig nem módosították a törvényt.
A Tempus Közalapítvány az uniós jogot sértő civiltörvényre hivatkozva vonta vissza az Emberség Erejével Alapítvány nyertes pályázatát. Vera Jourová levélben jeleztek a magyar civileknek, hogy vizsgálják az ügyet.
Újabb levélben sürgette az Európai Bizottság a magyar kormányt, hogy tartsa be az Európai Bíróság júniusi döntését, amely kimondta, hogy a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyar szabályozás uniós jogba ütközik.
Az Európai Bíróság néhány nappal ezelőtt ítéletében kimondta, jogellenes a magyar civiltörvény, ugyanis a civil szervezetek külföldi személyek általi finanszírozására vonatkozóan a magyar állam által előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Vig Dávid a hvg.hu podcastjában azt mondta, a kormányhoz érkező kínai és orosz hitelek szintén felfoghatók külföldi támogatásokként, ráadásul ki tudja, hogy a hitelező ilyenkor mit kér cserébe.
De azért legyünk észnél – figyelmeztetett a miniszterelnök. A magyar egészségügy pedig jobban teljesített, mint a nyugati.
A testület arra hivatkozva szüntette meg az eljárásokat, hogy a bepanaszolt törvény már nem hatályos, a másfél évvel ezelőtt a helyébe lépett új pedig másról szól, ezért a panaszok okafogyottá váltak.
Mindez azt követően történik, hogy az Európai Bíróság elkaszálta azt a törvényt, amelyikkel külföldről finanszírozott szervezetnek minősítettek civil szerveződéseket.
Egyre kevesebb a nonprofit szervezet Magyarországon, és ebben a kormánynak nagy szerepe van.
Dolgoznak azon, hogy eljárást indítsanak a civil szervezeteket állami ellenőrzés alá helyező új jogszabály jogellenességének megállapítására.
Még ez is előfordulhat, mert az országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfői ülésén a kormánypárti többség tárgysorozatba vett – azaz besorolt a megtárgyalandók közé – egy erre vonatkozó MSZP–Párbeszéd-javaslatot.
A civiltörvényre hivatkozva érvénytelenítette a Tempus Közalapítvány az Emberség Erejével Alapítvány nyertes pályázatát. A civil szervezet 72 ezer eurótól esett el a döntés miatt.
