A törvények feltétel nélküli aláírásánál kicsivel jobb arányt produkál Áder János köztársasági elnök a plágiumbotrányba belebukott Schmitt Pálhoz képest – aki a törvényalkotás motorjaként mindent aláírt, amit elé letettek –, de így is beszédes a mérleg.

Mint hétfőn kiderült, 2017. márciusi újraválasztása óta Áder először fordult az Alkotmánybírósághoz, mégpedig a vízgazdálkodással kapcsolatos törvénymódosítás miatt. Az utolsó ülésnapon elfogadott törvény alapján tudniillik nem kellene engedélyeztetni, de még bejelenteni sem a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Áder szerint a jogszabály

az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot.

Áder ezen kívül három törvényt küldött vissza megfontolásra a parlamentnek – a margitszigeti teniszpályacentrumról rendelkezőt, a kötelező kéményseprést eltörlő jogszabályt, végül a lex csicskaként elhíresült plakáttörvényt. Utóbbi kétharmados részek nem mentek át a parlamenten, így az elfogadott változat értelmezhetetlen volt. A Fidesz pedig nem sokat teketóriázott, a sima feles többséget igénylő településképvédelmi törvénybe ágyazva egyszerűen átvitt olyan passzusokat, amelyek elvileg kétharmadhoz kötöttek lettek volna. Áder azonban itt már nem szólt egy szót sem, aláírt.

Szintén Áder új ciklusához köthető a lex CEU és a civiltörvény zokszó nélküli aláírása is. A két törvény azóta az Alkotmánybíróság elé került, de emiatt indított kötelezettségszegési eljárást az Európai BIzottság is. (Az Alkotmánybíróság pedig erre hivatkozva fel is függesztette a vizsgálatát.) A hvg.hu információi szerint Áder János úgy írta alá a lex CEU-t, hogy alkotmányjogászok figyelmeztették, aggályos a szabályozás.

Aláírta a Stop Soros törvénycsomagot is, amelyet szintén kifogásolhatónak talált az EU, így vizsgálatot indított. Az Alaptörvény 7. módosítása is átment Áderen, igaz, értelmezése szerint alkotmánymódosítás esetén nincs mérlegelési jogköre.

Két jó pont

Az előző ciklusában Áder asztaláról 28 törvény került vissza az Országgyűlés elé és csak négy az Alkotmánybíróságra. Ebből kettő igen jelentős volt: egyrészt a választási koncepció kidolgozásával korábban megbízott Áder nem értett egyet a választási regisztráció bevezetésével – a többi passzussal nem volt baja –, az Alkotmánybíróság el is kaszálta azt, és szintén az ő vétója akadályozta meg, hogy a jegybanki alapítványokhoz áttolt közpénz elveszítse közpénz jellegét. Emiatt állítólag Orbán annyira megharagudott, hogy sajtóhírek már azt feltételezték: Balog Zoltán lesz 2017-ben államfő, és nem Áder másodszor.

Bár a választási regisztráció eltöröltetése szép találatnak tűnt, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója, Szabó Máté Dánielben azért vetődtek fel kétségek. Neki úgy tűnt, a javaslatból a komoly viták miatt amúgy is ki akartak farolni a kormánypártok, így Áder vétója még kapóra is jött.

Volt, hogy Áder koherenciazavarra, egyeztetéshiányra, nem megfelelő szavazatarányra hivatkozva küldött vissza jogszabályokat az Országgyűlésnek, ami Szabó szerint "megúszó érvelés". Sőt, úgy is az Országgyűlés előtt kötöttek ki a visszaküldött törvények, hogy az indoklásból kiolvasható volt, Ádernek valójában alkotmányos aggályai voltak vele.