Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozása sérti az Európai Uniós jogot.

A civil szervezetek külföldi személyek általi finanszírozására vonatkozóan a magyar állam által előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Ezzel a testület helyt adott az Európai Bizottság keresetének, mely kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a 2017-ben elfogadott jogszabály miatt.

A Bíróság megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezeteknek, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben,

a szóban forgó szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyek vonatkozásában hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.

A korlátozások sértik a szabad tőkemozgást, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához fűződő jogot - áll a mostani határozatban.

Az ítélet nem volt túl nagy meglepetés, hiszen az Európai Bíróság főtanácsnoka már januárban azt javasolta a testületnek, állapítsa meg, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását. Ezt Manuel Campos Sánchez-Bordona azzal indokolta, hogy a civiltörvény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az uniós alapjogi charta által védett jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

Háború a civilek ellen

A kormány 2017 februárjában jelentette be, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűlésnek, melynek célja, hogy biztosítsa a külföldről is támogatásokat kapó szervezetek átláthatóságát. A javaslat indoklása szerint "a magyar választóknak tudniuk kell arról, ha az ilyen szervezetek külföldi finanszírozást felhasználva akarnak befolyást gyakorolni Magyarországon".

A magyar kormány ekkor már lényegében 2013 óta háborút folytatott a civil szervezetek ellen, első látványos akciójuk a Norvég Alap elleni támadás volt. Hiába küldték rá azonban a norvég pénzeket kezelő Ökotársra a hatóságokat, az ügy a vádemelésig sem jutott el.

A törvényjavaslat hírére 300 civil szervezet közös állásfoglalást adott ki, elutasítva a kormány vádjait. Áprilisban pedig több tízezren tiltakoztak a törvényjavaslat ellen a budapesti Hősök terén. Aggodalmát fejezte ki az Európa Tanács, majd az Európai Parlament is állásfoglalásban utasította el a javaslatot.

A tiltakozások ellenére az Országgyűlés 2017 júniusában megszavazta a törvényt, amely június 27-én lépett hatályba. Az Európai Bizottság nem sokáig nézte tétlenül a történteket, elfogadása után egy hónappal, július 13-án meg is indította a kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben a civileket vegzáló törvény miatt. A kormány augusztus közepén reagált az Európai Bizottság kritikájára, de nem sikerült kimagyaráznia magát, így a brüsszeli testület végül 2018 februárjában az Európai Bírósághoz fordult. „Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében” – emelte ki akkori közleményében Frans Timmermans, a bizottság alelnöke.

Svédország nem sokkal később jelentette be, hogy az Európai Bizottság oldalán avatkozik bele a perbe. “A kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket, aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete” – közölte Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter, kiemelve, hogy az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak.

Rossz a bizonyítvány

Magyarországnak nem csak a civiltörvény miatt kell magyarázkodnia az Európai Unió Bíróságán, több hasonló, a kormány szerint Soros Györgyhöz köthető ügyben indult per. 2018-ban a Lex CEU is a luxemburgi székhelyű testület elé került. A felsőoktatási törvény áprilisi módosítása miatt azért indult kötelezettségszegési eljárás, mert a bizottság álláspontja szerint az indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. A Lex CEU-ról idén márciusban született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szintén a magyar kormány ellen foglalt állást.

Az Európai Bíróság tavaly novemberben vette nyilvántartásba a „Stop Soros” törvénycsomaggal kapcsolatos eljárást is. Az Európai Bizottság elsősorban azt vitatja, hogy a kérelem tartalmi elemeinek vizsgálata nélkül elfogadhatatlan azon menedékkérők menedékjog iránti kérelme, akik egy biztonságos országon keresztül érkeztek Magyarország területére. A bizottság emellett azt is kifogásolja, hogy Magyarország a büntetőjog eszközével üldözi a menedékjogra nem jogosultakat segítő vagy támogató személyeket.

Magyarország idén veszítette el a második kvótapert is az EU Bíróságán, májusban pedig azt mondták ki, hogy a magyar kormány jogellenesen tart őrizetben menedékkérőket a tranzitzónákban. A magyar kormány ezért később átszállította a Röszkén fogvatartottakat más intézményekbe.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Fülöp herceg jó néhány saját festményt is hátrahagyott az utókorra

Fülöp herceg jó néhány saját festményt is hátrahagyott az utókorra

Irán szerint Izrael a felelős a natanzi urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért

Irán szerint Izrael a felelős a natanzi urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért

A tavalyinál is drágább lesz idén nyáron a Balaton

A tavalyinál is drágább lesz idén nyáron a Balaton