Időről időre felmerül a nemzetközi, illetve a hazai adópolitikában is, hogy szüksége van-e egy országnak a vagyonadóra. Az erről hozott döntés előtt azt szokták mérlegelni az egyes kormányok, vajon elmennek-e a gazdagok, ha megváltozik az adóklíma, valamint azt is, hogy a vagyonadónak milyen hatásai vannak. Szakértőt kérdeztünk.
Tudta, hogy többek között az OECD-tagállamok adóhatóságai automatikusan, évről évre megosztják egymás között a bankszámlák adatait, így lehetővé téve azt, hogy ezen információk áramlását ne akadályozzák a banktitokra vonatkozó szabályok?
Tévhitek, városi legendák keringenek a külföldi jövedelmek utáni adózásról, az adóilletőségről, alábbi cikkünkben ezek eloszlatásához kívánunk szakértő segítségét igénybe véve hozzájárulni.
A két újkeletű vagyontervezési eszköz célja és előnye hasonló, de felépítésük eltérő. Mindkettő segítségével el lehet érni a vagyonvédelmi-, elkülönítési és tervezési célokat, sőt mi több, adózási szempontból is ugyanazok az előnyök illetik meg mindkét instrumentum használóit. Mégis vannak különbségek – ezeket járjuk körül szakértő segítségével.
A nyár közepétől legalább 250 ezer euró értékű befektetéssel tíz évre szóló magyarországi tartózkodási engedélyt kaphatnak harmadik országbeli állampolgárok. Nemcsak a fő kérelmezők, hanem a családtagjaik is. Az ő úgynevezett aranyvízumuknak számos előnye van, ezeket vesszük most sorra.
Már ez év júniusának végén hatályba léptek ugyanis azok a szabályok, amelyek a befektetők védelmét szolgálják, s az év végétől teljessé válik az európai uniós előírások átvétele. Mutatjuk a részleteket.
Egyebek mellett ezt is előírják a tavasszal leköszönt Európai Parlament által elfogadott pénzmosás elleni szabályok és irányelvek, amelyek egy részét a tagországoknak 2026 közepéig, másik részüket 2027 közepéig kell átültetniük. Az új jogszabály-csomag felülírja a hazai pénzmosás elleni törvény rendelkezéseit is, még ha utóbbiak bizonyos esetekben – például a készpénzes ügyletek felső összeghatárában – szigorúbbak.
Egyre többen tágítják az ingatlanvásárlási fókuszukat. Az már nem újdonság, ha valaki Magyarország – azon belül is mondjuk a Balaton – helyett külföldön, például Horvátországban vagy Olaszországban vesz lakást, házat vagy nyaralót befektetési céllal. Az utóbbi időben azonban már távolabbi célpontok, Dubaj, Ciprus vagy Spanyolország is alternatívát jelentenek. De vajon ez mennyire jó ötlet? Ezt jártuk körül alaposan szakértő segítségével.
Az eddig szinte teljes adómentességet kínáló Egyesült Arab Emírségek nemzetközi nyomásra úgy döntött, hogy feladja e pozícióját. A gazdasági társaságokat terhelő adókulcsuknak a 9 százalékot választották, ami történetesen megegyezik a magyarországival.
Módosul az adózási viszony az USA és Magyarország között, hiszen a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény már csak a 2023-as év végéig hatályos a két állam között. A változás egyik kiváltó oka, hogy Magyarország nem támogatta a globális minimumadót bevezető EU-s irányelv elfogadását, ezért az Egyesült Államok 2022 nyarán egyoldalúan felmondta a hazánkkal kötött adóegyezményt. Így 2024. január 1-től sokkal magasabb adóteher alá esnek az Egyesült Államokból Magyarországra érkező jövedelmek.
2014 márciusától idehaza is van lehetőség a bizalmi vagyonkezelésre, amely a családi vagyontervezés és a vagyonvédelem hatékony eszköze. A mostani alkalommal a kezelt vagyonnal és a bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó korlátokkal folytatjuk.
Bár már 2014 márciusától idehaza is van lehetőség a bizalmi vagyonkezelésre, csak az utóbbi időben kezdett igazán felpörögni a családi vagyontervezés, a vagyonvédelem e fontos és hatékony eszköze. Érdemes tehát felidézni a legfontosabb tudnivalókat, jellemző példákon keresztül.
Az Egyesült Arab Emírségek vezetői azt tervezik, hogy 2023. június 1-től bevezetik a társasági adót. Megszűnhetnek az adóparadicsomi állapotok, nehezebb lesz-e ettől a dubaji cégalapítás? Ezeknek jártunk utána.
A kriptoeszközök kapcsán sokszor még ma is némi zavar van a fejekben, különösen igaz ez, ha ezen eszközök különböző, adózással kapcsolatos szabályozását nézzük. Cikkünkben a friss szabályzás tükrében vesszük sorra az esetleges nehézségeket.
Minden évben kiadják a pénzügyi titokvédelmi jelentést arról, hogy mely országok rejtik el a legjobban a pénzügyi titkokat. A listában azok a helyszínek szerepelnek előkelő helyen, ahol a legkisebb az átláthatóság, illetve a legkevésbé működnek együtt a nemzetközi szervezetekkel adatcsere tekintetében.
A Pandora-iratok nyilvánosságra kerülése és a globális minimumadó újra rávilágított az offshore cégek pénzügyi világának működésére. Mi számít offshore cégnek és országnak? Hogy áll az offshore cégalapításhoz a magyarországi szabályozás? Ennek jártunk utána.
A Világbank minden évben elkészíti a Doing Business riportot, amely aszerint rangsorolja a világ országait, hogy mennyire megfelelőek a körülmények az adott helyen történő vállalkozásra. Idén azonban botrány zavarta meg a jelentéskészítőket: kiderült, hogy 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban megbundázták az eredményeket.
A terrorizmus és a pénzmosás ellen vezették be a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását 2021 júniusától. Megkérdeztük, mennyire lehet hatékony ez a kötelezettség a hajléktalanokat ügyvezetőként bejegyző bűnözők és a terroristák ellen.
A hazai szakirodalomban egyedülálló módon állított egymás mellé három vagyonkezelésre alkalmas jogintézményt a „Vagyontervezési labirintus” című könyv. A szerzők szerint a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány és a magántőkealap alkalmazása egyelőre egzotikus ritkaság a magyar üzleti élet szereplőinél. Előző cikkünkben a könyv elkészültének részleteit mutattuk be, ezúttal pedig a szabályozás részleteit ismerhetjük meg.
Közérthető formában, több elképzelt gazdasági szereplő példáján mutatja be a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítványok és a magántőkealapok jogi hátterét a Vagyontervezési labirintus című könyv.
