Egyre közelebb a bűvös határidő: Ön már mindent tud a külföldi befektetések bevallásáról?
Tévhitek, városi legendák keringenek a külföldi jövedelmek utáni adózásról, az adóilletőségről, alábbi cikkünkben ezek eloszlatásához kívánunk szakértő segítségét igénybe véve hozzájárulni.
Azzal ma már – közel fél évszázaddal az 1987-es adóreform után, amelynek legfontosabb intézkedése a magánszemélyek jövedelemadózásának bevezetése volt – vélhetően mindenki tisztában van, hogy az egy évben különböző jogcímeken megszerzett jövedelmeinkről bevallást kell készíteni. Mint ahogy csak remélni lehet, hogy ennek a bizonyos szja-bevallásnak a határidejét, május 20-át (vagy ha az ünnepnapra esik, akkor az azt követő első munkanapot) már mindenki kívülről fújja.
Mégsem volt egyszerű hosszú éveken át kitölteni a bevallást, eligazodni az ahhoz a kifizetőktől kapott, gyakran vastag dokumentumhalmazokban. Még szerencse, hogy már egy ideje e teher nagy részét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) leveszi azok válláról, akiknek nincsenek úgynevezett speciális jövedelmeik. Akiknek viszont vannak, azoknak továbbra sem árt alaposabban tájékozódni az szja-bevallás kitöltésénél – merthogy vannak esetek, amikor a NAV ezt nem teszi meg helyettünk.
Mi a helyzet a külföldről származó jövedelemmel?
Például ha valakinek külföldről származó jövedelmei vannak, ezek nagy része ugyanis nem szokott bekerülni az adóhatóság által elkészített adóbevallás-tervezetekbe – hívja fel a figyelmet Nagy Viktória, a Crystal Worldwide szakembere. Ennek oka prózai: a NAV általában nem kap a külföldi kifizetőktől adatot, például nemzetközi platformoktól, akár klasszikus vagy kriptótőzsdéktől, brókerházaktól, ugyanis a magyar kifeztőkkel ellentétben nem kötelezettek a magyar adó beszédésére és erről adatszolgáltatásra Így az adózóra hárul az a felelősség, hogy beszerezze a bevalláshoz elengedhetetlen dokumentumokat, majd azt megőrizze, illetve frissítse. Ebből kiindulva az csak előny, ha már úgymond menetközben az adózó elmentegeti a tranzakciókról készült bizonylatokat.
Nagy Viktória fontosnak tartja, hogy minden esetben legális megoldásokat kell keresni, az ugyanis, hogy ha egy évben még nem koppintott valaki fejére a NAV, vagy ha valaki abból indul ki, hogy a barátja már évek óta nem vallja be a külföldi jövedelmeit, mégse lett baja belőle, hosszú távon nem kifizetődő. Hiszen az adóhatóság bármikor évekre visszamenőlegesen önellenőrzésre (2025-től adategyeztetési eljárás és támogató eljárás keretén belül) szólíthat fel.
Ki is a belföldi adózó?
Mindenekelőtt azonban érdemes tudni, ki is számít belföldi adózónak? Főszabály szerint minden magyar állampolgár magyar illetőségű, tehát adófizetésre kötelezett, méghozzá a világjövedelmek után. Kivéve az a kettős állampolgár, aki nem rendelkezik Magyarországon bejelentett lakcímmel.
– van-e magyarországi állandó lakóhelye
– létérdekek központja Magyarországon van-e (=legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatai Magyarországon vannak-e)
– szokásos tartózkodási helye belföldön van-e.
Fontos még, hogy legyen a két ország között kettős adóztatást elkerülő egyezmény. Az illetőséget igazolni szükséges, méghozzá minden adóévben, az esetleges külföldi lakcím,vagy rövid idejű kinntartózkodás önmagában nem lesz elegendő az illetőség áthelyezésére. Érdemes tudni azt is, hogy a külföldről megszerzett jövedelmek után nemcsak adót, hanem szociális hozzájárulást (szocho) és esetenként társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni.
A leggyakrabban felmerülő külföldről származó bevételek származhatnak árfolyamnyereségből, ellenőrzött tőkepiacról származó nyereségből, kriptonyereségből, kamatnyereségből, de akár osztalékból.
Osztalékból a belföldről és a külföldről származót is be kell vallani – azt talán kevesen tudják, hogy sok esetben a külföldről származó osztalék adókulcsa ugyanakkora, mint a belföldié. Ez alól kivételek az úgynevezett alacsony adókulcsú országokból származó jövedelmek, mert ezeket hiába minősíti osztaléknak a kifizető ország, Magyarország azt egyéb jövedelemnek tekinti, emiatt nincs felső korlátja a 13 százalékos szochónak. Ugyanez vonatkozik a legtöbb kamatjövedelemre is.
Érdekes módon ennél sokkal kedvezőbb a kriptojövedelmek hazai adózása, amióta kapott egy külön kategóriát, hiszen csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetni, szochót nem. Akárcsak az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteknél, ahol a 15 százalékos szja mellett nincs fizetendő szochó.
- Kamat: szja 15 százalék, szocho 13 százalék (nincs felső korlát, kivéve állampapíprok és ingatlanalapok befektetési jegye esetén)
- Osztalék: szja 15 százalék, szocho 13 százalék (többnyire felső korláttal, kivétel: alacsony adókulcsú államok)
- Árfolyamnyereség: szja 15 százalék, szocho 13 százalék (felső korláttal)
- Ellenőrzött tőkepiaci ügylet: szja 15 százalék
- Kriptoeszköz: szja 15 százalék
- Vállalkozásból kivont vagyon: szja 15 százalék, szocho 13 százalék (felső korláttal)
- Egyéb jövedelem: szja 15 százalék, szocho 13 százalék (nincs felső korlát)
- „Részvények”: először meg kell állapítani a pontos jogcímet (mert lehet osztalék, vagy árfolyamnyereség vagy ellenőrzött tőkepiaci ügylet is).
Kérdésként merülhet még fel, hogy milyen időpontra vonatkozóan és milyen pénznemben kell bevallani a külföldről származó jövedelmeket.
Ezekre is érdemes figyelni
A Crystal Worldwide szakembere szerint A jövedelmet és az adót forintban kell megállapítani. A külföldi jövedelmet a magánszemély választása szerint az MNB hivatalos, a jövedelemszerzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével lehet forintra átszámítani. Amennyiben egy külföldi pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor azt az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon először euróra, majd az eurót forintra kell átszámítani. Kriptovaluta esetén általában fiatra váltáskor keletkezik a jövedelem, ezért azt a devizát kell nézni.
A magánszemély azonban választhatja, hogy a jövedelme alapját képező külföldi pénznemben megszerzett jövedelem forintra történő átszámításához a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyamot alkalmazza.
A témában további videós tartalmak érhetőek el a Crystal Worldwide Youtube csatornáján:
Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
