Megdőlt egy több évtizedes tabu az adóparadicsomban

Azzal bizonyára mindenki tisztában van, hogy az olajban gazdag Egyesült Arab Emírségek kormánya annyi bevételre tesz szert, hogy hosszú éveken át nem szorult rá a területén működő vállalatok megadóztatására. Ám ezt az OECD és más nyugati államok már egy ideje nem nézték jó szemmel, ezért próbálták meggyőzni az arab ország vezetőit, hogy ez nem tesz jót a nemzetközi gazdasági vérkeringésnek. A nyomásgyakorlás eszközeként már rákerültek mindenféle listára – feketére és szürkére egyaránt –, miközben számos ország a kedvező adórendszerük miatt nem akart velük adóegyezményt kötni. Márpedig ezt egy olyan ország, amely ügyel a nemzetközi reputációjára, nem engedheti meg magának.

Háromból egy

Az Emírségekben a legutóbbi időkig háromféle vállalati adózási forma létezett – ismerteti érdeklődésünkre Dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója. Az egyik keretében úgynevezett offshore céget lehetett bejegyeztetni, amely ott helyben semmilyen tevékenységet nem végzett, ennek megfelelően nem is terhelte adó. A másik kategóriába azok a társaságok tartozhattak, amelyek a több mint negyven úgynevezett free zone egyikében voltak bejegyezve, s akár száz százalékban külföldi tulajdonban lehettek, de csak a free zone-on belül működhettek, ott is csak nemzetközi szinten, vagyis az Emírségeken belüli piacokra nem dolgozhattak. Ezek a cégek is adómentesek voltak, sőt a free zone sokuknak még azt is megígérte, hogy ez a helyzet további 10-15 évig így is marad. A harmadik csoport pedig az úgynevezett mainland cégeké, amelyeknél legalább egy helyi tulajdonosra (minimum 51 százalékos részesedés erejéig) vagy egy belföldi szponzorra is szükség volt.

Így néz ki az új adórendszer

Az első rést e pajzson az ütötte, amikor az Emírségek 2021-ben bevezette az általános forgalmi adót (áfa), teljesen európai mintára, vagyis a helyi termékek értékesítésére és helyi szolgáltatás nyújtására, 5 százalékos mértékben. Ugyanakkor a nemzetközi cégek közötti ügyletek áfamentesek maradtak. „Ez azért is volt mérföldkő a szövetségi állam történetében, mert az áfa bevezetésével jött még csak létre az adóhatóság” – mutat rá a szakember. „Addig ugyanis annak a néhány adóbefizetésnek a kezelésére, amely például kőolajkitermelő cégekhez kapcsolódott, a pénzügyminisztériumot is elegendőnek tartották”.

Most viszont már nemcsak az áfát, hanem a társasági adót is menedzselni kell, az Emírségek ugyanis a már említett nemzetközi nyomásnak engedve ezt is bevezette. Igaz, az áfához hasonlóan ennek a mértékét sem túlozták el, 9 százalék lett, vagyis hajszálra ugyanannyi, mint Magyarországon. Mindössze annyi a kedvezmény, hogy 375 ezer dirhamig (1 dirham nagyjából 100 forint) a nyereség adómentes, csak az afeletti részt terheli a 9 százalékos adó. Emellett bizonyos címen le lehet vonni költségeket – például szórakoztatás címén, mondjuk egy üzleti ebédre kiadott pénzek felét. (Ez tulajdonképpen megfelel a magyar reprezentációs, azaz repi költségeknek – a szerk.). De természetesen el lehet számolni a munkabéreket vagy a vállalkozás űzése érdekében felmerült költségeket.

Magyar Csaba elmondta, hogy azon cégeknek, amelyek üzleti éve a naptári évhez igazodik – az első adóévük 2024. január 1-jétől december 31-ig tart – legkésőbb szeptember 30-ig kell elkészíteniük az adóbevallásukat és befizetni az alapján az adót. A hagyományostól eltérő üzleti évű vállalatoknak viszont már július 1-jétől ketyeg az adó, így tehát lesznek, amelyeknek már a 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti időszakban elért nyereségük után kell fizetniük – értelemszerűen március 31-éig.

„Az új adófizetési kötelezettség az offshore és a free zone cégekre is vonatkozik, ők csak bizonyos feltételekkel mentesülhetnek ez alól. Ami a free zone cégek esetében azért érdekes, mert – mint már említettük – ők ígéretet kaptak, hogy még 10-15 évig nem kell adózniuk. Erre azt a hivatalos választ kapták, hogy az adómentességet a free zone ígérte, az adót viszont az állam vezette be” – folytatta Dr. Magyar Csaba.

Több esetben lehet mentesülni az adófizetés alól

Az egyik ilyen, ha a free zone-on belül történik az ügylet, vagyis, ha két free zone cég egymással üzletel, de ha már van olyan tranzakció, ami nem free zone céggel köttetik, akkor a nyereséget már adó terheli.

A másik kivételezett körbe a bizonyos tevékenységeken elért nyereségek tartoznak. Ilyen például a termékelőállítás, vagy a logisztikai szolgáltatás. Cégcsoporton belül pedig a holding tevékenység, a pénzügyi tanácsadások, a szolgáltatások és a finanszírozás. Ettől függetlenül a fenti profilú cégeknek be kell jelentkezniük az adóhatóságánál, hogy úgynevezett qualifying free zone person státuszt kaphassanak.

Ugyanakkor még az is fontos kitétel, hogy ezeknek a cégeknek valós gazdasági tevékenységet kell fenntartaniuk, ne csak egy postafiók kapcsolódjon hozzájuk – ez OECD-elvárás. Továbbá minden évben üzleti beszámolót kell készíteni és azt könyvvizsgálóval hitelesíttetni.

Felmerül a kérdés, hogy az új adószabályok mellett van-e még értelme a free zone létnek. A Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója szerint igen: „Mivel a fentebb felsorolt tevékenységek változatlanul adómentesek lehetnek, ráadásul továbbra is lehetséges, hogy csak és kizárólag külföldi tulajdonosaik legyenek – szemben ugye a mainland-dekkel, ahol számos esetben kötelező a helyiek szerepvállalása– mutatott rá Dr. Magyar Csaba.

A vállalkozásbarát környezet érdekében az Emírségek kormánya bevezetett egy átmeneti kategóriát is, amely, ha úgy vesszük, a „dubaji kata”, miután annak hatálya alá kisadózó vállalkozások jelentkezhetnek be. Annyiban azonban kedvezőbb a magyarországinál, hogy 3 millió dirham éves árbevételig (és nem nyereségig!) minősülhet egy vállalkozás kisadózónak, ez ugyanis közel 300 millió forintos felső korlátnak felel meg. Eddig a szintig az Emírségekben tevékenykedő „katásoknak” nem kell adózniuk, ám e határ átlépése esetén a vállalkozó elveszíti a kedvező minősítését és a „mezeiekhez” hasonlóan adót kell fizetnie. Akinek azonban sikerül 3 millió dirhamnál alacsonyabb árbevétel „limit” alatt maradnia, az három egymást követő évben lehet kisadózó.

Az Emírségekben eddig sokan nyújtottak cégalapítással kapcsolatos szolgáltatásokat, mivel számos külföldi befektető vetette meg ott a lábát. „Az adóváltozások miatt ezek mellett a jövőben a tanácsadási funkció is felértékelődhet, hiszen több lesz az adminisztráció, már nem lesz elég csak bejegyeztetni egy céget, hanem át kell gondolni, hogy a tevékenység megfelel-e a feltételeknek, miközben valamilyen szintű könyvelést is kell végezni” – hangsúlyozza Magyar Csaba. Vagyis offshore helyett egy kedvező adózású helyszínre kezdhet majd hasonlítani az arab szövetségi állam.

Érdekes ugyanakkor, hogy személyi jövedelemadó továbbra sem lesz az Emírségekben, miközben lesz nyereségadó – ez kétségtelenül szokatlan kombináció. Igaz, a cégeknek azért két Emírségben – Abu Dhabiban és Dubajban – is kell a dolgozóik után magánegészségügyi biztosítást kötniük, ám magyar viszonylatban ez is elhanyagolható összeg, mivel évi 1000 dirhamból (vagyis közel 100 ezer forintból) már egy alapcsomagot meg lehet vásárolni. Érdemes tudni, hogy ezek az szja-szabályok csak a külföldiek foglalkoztatására vonatkoznak, a helyi polgárok alkalmazása esetén utánuk meg kell fizetnie a cégnek a közterheket, például a nyugdíjjárulékot.