„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A NASA és más űrkutatással foglalkozó hivatalok is egyre többet tudnak az úgynevezett exobolygókról, vagyis olyan planétákról, amelyek Naprendszerünkön kívül keringenek. Pedig volt idő, és nem is kevés, amikor az exobolygók létezése pusztán tudományos feltételezés volt.
A fejlődő technológia, illetve az annak hatására indult űrprogramok tettek róla, hogy ilyen irányú ismereteink is bővüljenek, s mind több Naprendszeren kívüli planétát fedezzünk fel – főleg a Hubble-nek hála. Az idős teleszkóp tavaly decemberben egy olyan bolygóra akadt, ami szó szerint elpárolog. Idén pedig egy 4000 Celsius-fokos planéta keltette fel a tudósok figyelmét.
A legizgalmasabb felfedezés kétségkívül a NASA 2017-ben tett bejelentéséhez kapcsolódik, amikor is közölték: a Google mesterséges intelligenciájával együtt dolgozva olyan naprendszerre bukkantak a Kepler-misszió során,
Bár az exobolygók utáni kutatás lelassult, ez nem jelenti azt, hogy az összeset felfedeztük volna. Erre utal az a videó, amelyet az eddig megtalált exobolygók kapcsán adott ki a NASA, és amely egyben az eddigi eredmények megünneplésének is tekinthető. A felvétel az 1991-es esztendővel indul, de az első exobolygók felfedezésére egy évvel később, 1992-ben került sor. Az ezredforduló után felgyorsultak az események, 2001-ben már 44 exobolygó létezéséről tudtunk, 2010-re pedig közel 500-at regisztráltunk.
Mivel az űrhivatalok birtokában lévő teleszkópok továbbra is remekül működnek (ráadásul újabb eszközöket is hadrendbe állítanak majd), csak idő kérdése, mikor történik a 2017-es hasonló volumenű felfedezés.
Ha érdeklik az űrvideók, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
