Feltérképezték a Szaturnusz egzotikus holdját, a Titánt. A globális térképen rögzítették a kutatók a hold hatalmas kiterjedésű sík vidékeit, fagyott szerves anyagból álló dűnéit, folyékony metán alkotta tavait. Olyan egzotikus világot tártak fel, mely erős jelölt lehet a Földön kívüli élet utáni kutatás során.
Százharminc éve, 1889. november 20-án született Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, a megannyi felfedezése révén mára ikonikussá vált Hubble űrtávcső névadója. Hubble az elsők között jött rá, hogy tágul a világegyetem.
Brit és japán tudósok fogtak össze, hogy kiderítsék, van-e valamilyen írásos emléke a korábban már felfedezett, időszámításunk előtt 660-ban bekövetkezett napviharnak.
A National Geographic bejelentette, hogy 2020 márciusában világpremierrel mutatja be a Kozmosz című dokusorozat új évadát. A műsort ezúttal is a neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson vezeti.
Az Albert Einstein és Stephen Hawking munkásságáról szóló dokumentumfilm a két tudós világegyetemről alkotott nézeteit ütközteti.
Avagy mégsem a MÁV késik folyamatosan? Izgalmas felfedezést publikált a csillagászati szakoldal.
Egy magyar csillagászprofesszor vezette nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült hatalmas mennyiségben megfigyelnie a Nobel-díjas Hannes Alfvénről elnevezett, nagy energiájú és egyedi tulajdonságokkal rendelkező plazmahullám-pulzusokat a Nap légkörében. A napfizikában áttörőnek számító eredményről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.
Egy nagy tömegű galaxishalmazt használtak röntgensugaras nagyítólencseként csillagászok arra, hogy visszatekintsenek az időben, eközben észlelték egy apró törpegalaxis formálódását nagyon korai szakaszában.
Jön az Orionidák meteorraj. Illetve a Föld száguld keresztül a részecskéken, amiket a Halley-üstökös hagyott hátra 1986-ban.
Nagyjából egy kilométer sugarú, szilárd maggal rendelkezik, és vöröses színű a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös – állapították meg a kutatók, akik szerint a csillagközi tér mélyéből érkezett objektum fizikai tulajdonságai a Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszerek létezéséről árulkodnak.
Ausztrál kutatók felfedezték, hogyan képződnek újra a vízmolekulák az űrben mozgó aszteroidákon.
Őrültség, hogy egy másik bolygóra költözünk, ha egy napon már nem lehet a Földön élni – így vélekedik a fizikai Nobel-díjat kapott Michel Mayor. A svájci asztrofizikus szerint fontosabb, hogy vigyázzunk a Földre, mert még mindig abszolút élhető.
Óriási energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt, a galaxis közepén lévő nagyon nagy tömegű fekete lyuk közeléből indulhatott – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A felfedezés alapján a Tejútrendszer középpontja dinamikusabb lehetett, mint korábban vélték.
Csillagászati kutatásokért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Ritka jelenséget sikerült megfigyelnie a NASA tudósainak a TESS nevű műhold segítségével.
Ritka felfedezést tettek fekete lyukakat tanulmányozó szakértők: egy messzi rendszerben három objektum is egymás felé halad.
Felfedezője után a 2I/Boriszov nevet kapta a Nemzetközi Csillagászati Uniótól (IAU) az a Naprendszeren kívülről érkezett üstökös, amely a 2017-ben azonosított Oumuamua után immár hivatalosan is a második észlelt objektum, amely a csillagközi tér mélyéből érkezett.
A Juno űrszonda olyan képet készített a Jupiterről, amin az óriásbolygó egy különleges pillanatban látható, mintha egy fekete lyuk nőtt volna rajta. A jelenségnek az Ió holdhoz van köze.
A hivatalosan elismert eddigi legnagyobb tömegű, a Napnál mintegy 2,17-szer nehezebb neutroncsillagot fedeztek fel az amerikai Nyugat-Virginiai Egyetem csillagászai.
Egyre éhesebbnek tűnik a Tejútrendszer közepén lévő gigászi fekete lyuk, a kutatók egyelőre nem értik, miért.