Komoly kockázatra derült fény a cukor helyett használt édesítőszerről
Egy kutatásban egerek generációit tette szorongóbbá az aszpartám nevű mesterséges édesítőszer, amit élelmiszerek ezreiben használnak napjainkban. És ez csak az egyik gond vele.
Egy kutatásban egerek generációit tette szorongóbbá az aszpartám nevű mesterséges édesítőszer, amit élelmiszerek ezreiben használnak napjainkban. És ez csak az egyik gond vele.
Idén már az első félévben duplaannyi pénzt folyt be az államkasszába a chipsadóból, mint amennyit az első teljes évben elkönyveltek. A károsnak tulajdonított alapanyagok után kivetett népegészségügyi termékadó miatt a cégek változtattak is az élelmiszerek összetevőin, de a fogyasztók továbbra is az édeset-sósat keresik.
Nem sokkal drágábban lehet az itthon sokszor hiányzó kristálycukorhoz jutni a határokon túl, a magyarok mégsem ezért járnak át Ausztriába vásárolni. Az érezhető cukorhiány hátterében ugyanakkor a hatósági ár mellett ott van az is, hogy visszaesett a termelés.
Édesebbé vált az életünk, pontosabban ételeink és italaink változtak cukrosabbá az elmúlt évtizedben, és ez komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – állapították meg az ausztrál Deakin Egyetem kutatói.
Idén először a rizs világpiaci ára is csökkent.
Egy új kutatás szerint az óceánok hatalmas cukortartalékkal rendelkeznek, ezek koncentrációja pedig döbbenetesen magas.
Indiában erről néhány nappal az után döntött a kormány, hogy a búza kivitelét is engedélyhez kötötték.
Tavaly februárhoz képest az alapvető élelmiszerek ára 11,46 százalékkal emelkedett Oroszországban.
Alaposan átalakították az italgyártók a termékpalettájukat. A csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes üdítőik aránya 23 százalékról 57 százalékra emelkedett.
A túl sok fekete medvecukor okozta egy 54 éves massachusettsi építőmunkás halálát: heteken át fogyasztott napi másfél zacskóval belőle, ezért állt meg a szíve. A problémás anyag más élelmiszerekben is megtalálható.
Cukorral és étkezési olajjal seftelt a bűnözői csoport.
Cukorral és olajjal sefteltek, adózás nélkül.
Itt az ideje, hogy a gyerekorvosok is felülvizsgálják az eddigi meggyőződésüket.
Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.
Nem segítenek a fogyásban, nem biztos, hogy ártalmatlanok, de arra sincs bizonyíték, hogy veszélyesek lennének. Befolyásolhatják az anyagcserénket, de rákot valószínűleg nem okoznak. A boltokban is kapható mesterséges édesítőszerekről már sok mindent tudunk, de még mindig nagyon keveset. Két magyar kutatóval beszélgettünk, hogy választ kapjunk egy életbevágó kérdésre: egy kanál cukrot vagy inkább a „kis fehér pötyit” tegyük a kávénkba?