A fánkba és a lúdlábtortába nem kell tej, az afrikai harcsafilé viszont halat tartalmaz. Efféle kuriózumokat tudhat meg az, aki nem sajnálja idejét arra, hogy az üzletekben allergéninformációk után kutasson. Egy uniós hátterű jogszabály több mint két éve előírja a korrekt, pontos tájékoztatást, az ételallergiásoknak mindazonáltal ma sincs könnyű dolguk Magyarországon.
Legutóbb talán Hosszú Katinka ihlette meg annyira az online népművészeket, mint most Schobert Norbert. De míg nyáron olimpiai csúcsteljesítmény és rengeteg aranyérem volt a főszereplő, ezúttal a cukor és a kokain. No meg a vegyjel.
Közismertté vált “szóhibája” után védeni próbálja magát Schobert Norbert, bizonyítékul pedig a legnépszerűbb keresőszolgáltatást is citálja. De éppen annak ellenkezőjére világít rá, mint amire szeretett volna.
Megtette a hatását Schobert Norbert hétvégi, kémiából írt rövid dolgozata. Beindultak az internetes népművészek, mémként terjedő képekkel van tele a web.
Két kiugrott újságíró meg egy mérnök saját étkezési korlátaira alapozva indított nem mindennapi kekszgyártó vállalkozást. A nem csak érzékenységgel küzdők számára készült gasztroszociális „fast food” alig több mint két év alatt az európai piacok után Ázsiában is bemutatkozott.
A Nestlé állítja, hogy sokkal kevesebb cukorral is lehet csokoládét csinálni, és még az íz sem változik.
Fennállása óta először válhat cukorexportőrré az Oroszországi Föderáció, miután az idén a belső szükségleteit egymillió tonnával meghaladó cukrot állít elő – mondta Vagyim Moskovics, a Ruszagro mezőgazdasági holding főrészvényese.
Tényleg 10 teáskanálnyi cukor van egy doboz kólában? Azért jó érzés inni, mert elősegíti a boldogsághormon termelését? Öl, butít, nyomorba dönt? Íme a tények.
Itt a tudományos magyarázat, hogy miért szülői mítosz az ún. sugar high jelenség, aminek lényege nem más, mint az, hogy a jelentős mennyiségű cukrot tartalmazó ételektől, süteményektől és üdítőktől „megőrülnek” a gyerekek.
Az energiaital-túladagolás hátterében rejtett szívbetegség vagy más elváltozás állhat - mondta Funk Sándor addiktológus az M1-en.
A Sörszövetség szerint nincs olyan, hogy ipari enzim, se olyan, hogy gyorssör, csak természetes, engedélyezett enzimeket használnak a sörfőzők, széles körben és globálisan, a főzést pedig – akárcsak az erjesztést – nem lehet felgyorsítani, vagyis egy optimális, minimumidő alá nem lehet beszorítani.
Ipari enzimekkel készítenek söröket Kelet-Európában, hogy csökkenteni lehessen az erjesztési időt, és olyan jóval olcsóbb alapanyagokat is használni lehessen, melyek amúgy nem reagálnak a természetes sörélesztőre. És hogy ebből mi látszik? A csomagoláson erről semmi tájékoztatás nincs. Ami marad utána: az például a fejfájás.
A kólákat vizsgálta be az egyik leghíresebb független fogyasztóvédelmi szervezet, a német Stiftung Warentest, amely a „legegészségesebbnek” a Coca-Cola lightot hozta ki. De ez nem csupán annak szólt, hogy energiacsökkentett termékről van szó. Bizonyítja ezt az is, hogy a Pepsi light például tökutolsó lett. Kicsit utánajártunk – ez a történet sem fekete-fehér.
Háromnegyed év alatt 30-40 százalékkal drágult a cukor a magyar boltokban.
Sokkal kevesebb cukrot állítanak elő idén a világon, mint gondolták.
Sokéves mélypontra esett az alapvető élelmiszerek világpiaci ára.
Egy tucat csokis ostyaszeletet evett meg egyszerre a focilegenda, ennek pedig az lett a következménye, hogy ki kellett hívni hozzá a mentőket, amikor hazafelé tartott.
Naponta sok szó esik a cukorról, mint mumusról, az élet megrontójáról, és arról, hogy mi mindennel lehetne hatékonyan pótolni, miközben nem mondunk le a megszokott édes ízekről, de a felszaladó kilókat is elkerüljük. Ilyenkor rendszerint előkerül a sztívia, mint lehetséges cukorpótló, de a sztíviával kapcsolatban is bőven találkozhatunk tévhitekkel. – De mit mondanak a vegyészek és a gyógyszerészek?
Valóságos cunami várható a világ cukorpiacain, India óriási mennyiségű cukor piacra dobására készül.
Minden kornak megvan a maga táplálkozási divatja; mostanában éppen a tejet, a glutént vagy a cukrot kárhoztatják a leggyakrabban – mondja a dietetikus, aki szerint ha valaki hajlamos a hipochondriára, könnyen lehet, hogy egy esetleges hasfájás, kisebb rosszullét után tiltólistára tesz bizonyos ételeket, így azonban nagyon beszűkült lehet a táplálkozása egy idő után, és különböző tápanyaghiány alakulhat ki.
