Révész Sándor: A panaszkönyvhöz ragadt ellenzék
A konstruktív ellenzék kollaboránst jelent, a lamentálás meg nem vezet sehova.
A konstruktív ellenzék kollaboránst jelent, a lamentálás meg nem vezet sehova.
Hatalmas próbatétel és hatalmas erőforrás a demokraták számára a minap elhunyt, Budapesten született amerikai történész szellemi hagyatéka.
Kis János filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke, a CEU professzora a legfrissebb Politikatudományi Szemlébe írt tanulmányt „Demokráciából autokráciába – A rendszertipológia és az átmenet dinamikája” címmel. Azt állítja, már nem az a választások tétje, ki nyer, hanem az, hogy a kormánypárt legalább akkorát nyer-e, mint az előző alkalommal, vagy kevesebbet. Magyarország akkor is autokrácia, ha sebezhető. Kis János új fogalmat vezet be, autokratikus áttörésről beszél.
A volt LMP-társelnök szerint már az európai uniós tagságot veszélyezteti az Orbán-kormány. Szél Bernadett már állt a Momentum színpadán, a párt kitűzőjét is viselte, de a pártba nem lép be.
Az egyik leghíresebb filozófus és politikai gondolkodó tanácstalanul áll a jövő előtt. „Bárcsak tudnám, mit hoznak a következő évek.” Optimista, mert nem látja alternatíváját a liberalizmusnak, Orbánnak pedig komoly problémái vannak az illiberális demokráciájával.
Nem szokás álnéven írt cikket megjelentetni a Die Zeit német liberális hetilapban, Beda Magyarral most mégis kivételt tettek. Ez a demokrácia haláltánca – írja a szerző. A nagyon hosszú cikk akkora hullámokat vetett, hogy Anne Applebaum és Kovács Zoltán a szokásosnál is parázsabb vitát folytattak.
Ez a társadalom gigantikus erkölcsi hulla. De az emberek, akikből áll, még föltámadhatnak, és új életet kezdhetnek.
Harminc évvel ezelőtt az ellenzék számára hamar egyértelművé vált, hogy az állampárt hatalmát ellensúlyozó, egymást segítő koordináció elengedhetetlen. Megszületett az Ellenzéki Kerekasztal, ami egy idő után szögletessé változott. Az állampárt kénytelen volt egyenlő tárgyalófélként elfogadni az ellenzéket.
Az író szerint jó vége nem lehet a mostani folyamatoknak.
A mostani politikai rendszereknek, legyenek bárhol a világban, semmi közük az 1920-as, 1930-as évek politikai berendezkedéseihez. Egy rezsim ma is lehet radikális, lehet populista, léteznek fasiszta mozgalmak is, de ezek mind saját, új stílusjegyekkel bírnak. Erről beszélt a világ egyik legelismertebb fasizmuskutatója és ez áll a hvg.hu heti belpolitikai elemzésének központjában is.
A Kossuth-díjas énekesnő szerint a fiatalok jelentik a reményt, őket nem lehet elhallgattatni és hazugságokkal etetni.
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora és a Riporterek Határok Nélkül kapják a nemzetközi Dan David-díjat a demokrácia védelmében tett erőfeszítéseikért.
Lángokban a szabadság, a tüzet pedig Orbán Viktor is táplálja. Közben Trump mályvacukrot süt. Orbán mellett pedig ott áll a máglyánál Putyin, Erdogan, Maduro, Kína, Irán és Szaúd-Arábia vezetője – ez a világ most a Freedom House szerint.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nincs "rabszolgatörvény", tehát nem is kell semmit módosítani. Nagy Imrével pedig semmi problémája nincs a kormánynak.
A József Attila-díjas írót zavarja a sok dühödt ember, hogy riogatnak a migránsokkal, szerinte annyit romlott a demokrácia helyzete, hogy újra aktuális lett a 12 pont.
A tekintélyes amerikai napilap azt vizsgálja cikkében, mennyire tekinthető még demokráciának Orbán Viktor Magyarországa.
Tízéves mélyponton a véleménynyilvánítás és az információ szabadsága világszerte, derül ki egy friss kutatásból, amit a Politico idéz.
A The Guardian oldalán az olvasó feltérképezheti önnön "populizmusát".
A világ egyik legnagyobb technológiai konferenciáján, a Lisszabonban megrendezett Web Summiton vett részt munkatársunk a politikai aktivistaként is ismert Garri Kaszparov sakknagymesterrel, korábbi világbajnokkal folytatott csoportos háttérbeszélgetésen. A távolabbi jövőnk és a jövő májusi európai parlamenti választások miatt egyaránt aggódó Kaszparov a HVG kérdéseire is válaszolt. Azt mondja, Putyin a kibertérben nyerésre áll.