Politikai tesztet tett közzé a The Guardian brit baloldali napilap portálja, közvetlenül vezető cikkük mellett, amely arról számol be, hogy az EU-ban az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a populista pártok választótábora, s ma már minden negyedik európai szavazó ilyen pártokat támogat.
A teszt célja az olvasók politikai orientálása, nem biztos azonban, hogy eme húsz kérdés alkalmas-e a populizmus mérésére. A bevezető ábrán egyébként a jobboldali populisták között említik Donald Trumpot, Nigel Farage-ot és Orbán Viktort, a balos populisták között Evo Morales bolíviai elnököt és Bernie Sanderst.
Az első állítás például úgy szól: "A politikusoknak mindig nagyon oda kell figyelniük az emberek problémáira." Ezzel egyetérteni viszont nem feltétlenül a populizmust igazolja, hiszen ez demokrata politikusnak is elemi kötelessége. Az, hogy "a kormányt néhány érdekcsoport igazgatja, amely csak a saját érdekeit nézi", már közkedvelt populista toposz, de valódi demokraták is simán kifogásolhatják a képviseleti demokrácia lobbista eltérítését. "Számos fontos információt elhallgatnak a közvélemény elől önérdekből" – ez is lehet populista és "parlamenti demokratikus" állítás egyaránt.
A patriotizmushoz, konzervativizmushoz, egyházi tekintélyekhez, szocializmushoz való hozzállás talán már pontosabb képet adhat – itt viszont csak magukkal a szavakkal kell egyetérteni vagy nem egyetérteni. (Teljes képet természetesen csak akkor kaphat a tesztről, ha végigcsinálja: néhány perc az egész.)
