A K&H 2024 második féléves innovációs index kutatása szerint a magyar vállalatok innovációs aktivitása nagyot zuhant az elmúlt időszakban. A megvalósult innováció alindex jelentős csökkenést mutatott, a digitalizáció is megtorpanni látszik, ahogy kimerülni tűnik a mesterségesintelligencia-láz is. A visszaesésért részben a gazdasági környezet okolható.
Néhány hónap alatt felszámolta a floppy-alapú ügyintézést Japán, nem kötelező többé ilyen kőkorszaki technológiával benyújtani egy sor hivatalos dokumentumot.
Újra át kell írni az alaptörvényt, hogy az állam kezelhesse az adatainkat, de nem kell attól félni, hogy a kormány visszaélne a hozzá került adatokkal, mert azt az ellenzék szokta megtenni - mondta Rogán Antal a parlament gazdasági bizottságának ülésén. Arról is beszélt, hogy a saját minisztériuma helyett az Országgyűlés alá tennék a KSH-t, a turizmus pénzeit pedig a külföldiek idecsábítására kell átirányítani.
A só és a bors mellett a megabájtoknak és az 5G-nek is van keresnivalójuk az élelmiszeriparban.
Orlandói szimpóziumán hozta nyilvánosságra a Gartner elemzőcég azokat a technológiai trendeket, melyekről a vállalat szakértői úgy gondolják meghatározzák majd a jövő évet.
Míg idén 1500 milliárd dollárt költöttek a cégek a digitális transzformációra világszerte, előrejelzések szerint jövőre 1800 milliárd, 2025-ben pedig már 2800 milliárd dollárnál állhat meg a mérleg. A fejlesztések fókuszában pedig a távmunka, a kiberbiztonság és az egészségmegőrzés áll, azonban néhány olyan izgalmas újdonság is betörni készül a vállalati techtrendek közé, mint a metaverzum vagy a kreatív mesterséges intelligencia – állítják a közösségi tudásmegosztásra létrehozott Protechtor szakértői, akik összegyűjtötték a legvadítóbb innovációkat, melyek megváltoztathatják a mindennapjainkat a következő évtizedben.
Bár a napirenden eredetileg nem szerepelt és a záródokumentum első tervezetében sem említik, a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós állam- és kormányfői csúcs legfontosabb, vagy inkább legérzékenyebb témája valószínűleg a lengyel alkotmányíróság közösségi jogot érintő döntése, illetve úgy általában és ismét a jogállamiság lesz. Kiderült az is, hogy Semjén Zsolt révén a magyar kormány továbbra is részt vesz az Európai Néppárt legfelsőbb szintű egyeztetésén.
A digitalizációt elutasító kisvállalkozások nagy része vélhetően unja, hogy az üzleti cikkek évek óta rá akarják beszélni arra, hogy megtegye, amihez semmi kedve, és forgassa fel a mindennapjait. Pedig még 2021-ben sem kell páros lábbal berúgni az ajtót – cikkünkben megvizsgáljuk, mi az, amit ma már kötelező meglépni a vállalkozás érdekében, mi az, ami elvárás helyett előny, és mi az, ami hab lehet a digitális tortán.
A jegybankelnök szerint a járványnak köszönhető, hogy az egészségügyi rendszer régóta esedékes fordulata egyszerre indult meg az állami és a magánszektorban.
Lelassulhat a digitális átállás a világjárvány enyhülésével, a látványos fellendülést akár kismértékű visszalépés is követheti – derül ki a McKinsey & Company tanácsadó cég friss felméréséből. A kutatás adatai szerint 65 millió európai, ezen belül 800 ezer magyar tervezi, hogy kevesebb időt fog eltölteni az online térben végzett tevékenységekkel, miután a pandémia véget ér.
A Vodafone Group megbízásából átfogó tanulmány készült az EU tagországok gazdaságának és társadalmának digitális fejlettségéről. Az eredmények rámutattak: a digitális fejlettség jelentős nemzetgazdasági befolyással bír. Magyarország digitális infrastruktúrája Európa élmezőnyéhez tartozik, a vállalkozásoknak azonban csak egy kis része használja ki a digitalizáció nyújtotta előnyöket.
Az okosotthon ma már nem elérhetetlen álom vagy a sci-fi forgatókönyvírók fantáziájában létező dolog, hanem olyasmi, amivel gazdaságosabbá, fenntarthatóbbá, pénztárca-, és klímabarátabbá tehetjük a lakásunkat. Ehhez persze átgondolt tervezésre is szükség van, hogy valóban segítse az életünket az “felokosított” otthon. Lássuk, mire érdemes figyelni!
Van politikai hozadéka is a digitális rádiósugárzás itthoni lekapcsolásának, de az is lehet, hogy a tévével ellentétben a rádiónál amúgy sincs nagy szükség a digitális átállásra.
Mostanában szinte a csapból is a vállalati, vállalkozói digitalizáció, illetve annak szükségessége folyik. De mit is nevezhetünk vállalati digitalizációnak? It-beruházások sorozata vagy céges kulturális irányváltás? Miért lenne szükség arra, hogy a kis- közép- és nagyvállalkozások pontosan meg tudják határozni a szükségleteiket és hogy miként induljanak el a digitalizáció útján? Miben segítheti a technológia fejlődése a kkv-kat, vállalkozókat, vállalatokat, miért érdemes a digitális megoldásokat választani, hogyan tudnak alkalmazkodni a megváltozott, vagy éppen bizonytalan helyzetekhez a digitalizáció segítségével?
A hazai vállalatok fele állítja, hogy egyáltalán nem, vagy csak enyhén érinti a koronavírus miatt továbbgyűrűző válság, ötödük pedig kifejezetten lehetőségként tekint rá – derül ki a Stylers friss kutatásából. A felmérés eredményei optimizmusra adnak okot, bár van még hová fejlődni: a döntéshozók többsége tisztában van a digitalizáció szükségességével és hajlandó is erőforrást allokálni erre a területre, azonban közülük is csupán 63 százalék kezeli azt stratégiai kérdésként.
A hazai vállalkozások rohamtempóban igyekeznek pótolni digitalizációs hiányosságaikat. Célzott állami programok nem nagyon vannak, de kedvező feltételekkel lehet hitelhez jutni.
