Minden adathoz hozzá akar férni, minden hivatalba saját embert követel: Elon Musk szabad kezet kapott Donald Trumptól a szövetségi államapparátus karcsúsítására, és ezt mérnöki feladatnak fogja fel. Saját cégeitől valóságos ármádiát irányított át a feladatra, amelynek tagjai hajlandók heti 60-80 órát is dolgozni a nagy célért.
Az ukrán politikusok és elemzők magánbeszélgetések során korábban többször is arra céloztak, hogy nem várnak sok jót Donald Trump második elnökségétől, ám az utóbbi napok fejleményei a leginkább borúlátó várakozásokat is alulmúlták.
Az elnök a keret 20 százalékát adná vissza az embereknek, míg a több ezer közhivatalnok elbocsátása árán megspórolt összeg másik 20 százalékából az államadósságot finanszírozná.
Az ukrajnai tűzszünet növekvő esélye és a bebetonozott magas alapkamat is támogatja a forintot. Ha nem lesz béke, jókora gyengülés jöhet, ha lesz, egy ideig 400 alatt maradhat az árfolyam.
Az ukrán államfőt diktátornak nevezni „nagy adag cinizmust feltételez” Petr Pavel szerint.
Az ukrajnai béketárgyalások európai és amerikai szálaival, a közelgő német választásokkal, a NATO jövőjével foglalkozik a világsajtó. Válogatásunk.
Donald Trump volt kampányfőnöke és tanácsadója szerint az Egyesült Államok volt már Oroszország szövetségese, miért ne lehetne az újra?
„Budapesten a szülők elengedhetik iskolába a gyerekeiket, nem kell azon aggódniuk, hogy a szeretteik bármelyik pillanatban meghalhatnak” – mondta a HVG-nek Olekszandra Matvijcsuk, 2022 Nobel-békedíjasa, aki így nem érti a magyar „háborús fáradtságot”. A háborús bűnöket dokumentáló ukrajnai Polgári Szabadságjogokért Központ vezetője szerint naiv, aki azt hiszi, hogy Putyin megáll Ukrajnánál, amikor az orosz tévében nyíltan beszélnek arról, melyik országot fogják legközelebb megtámadni.
Radoslaw Sikorski az amerikai elnök nagy megdöbbenést kiváltott kijelentésére – amely szerint Ukrajna felelős a háború kirobbanásáért – úgy reagált: úgy könnyű elkerülni egy háborút, ha az egyik fél megadja magát.
A városban január eleje óta kell fizetni Manhattan egy részén, épp ott, ahol a Trump Tower is áll.
„Nem igazán értjük az amerikai logikát” – jelentette ki a francia kormányszóvivő, miközben a brit ellenzék is határozottan kiállt Ukrajna mellett.
Donald Trump egyre súlyosabb kijelentéseket tesz Ukrajnáról, illetve az ország vezetéséről.
Az orosz elnök az orosz sajtónak beszélt a Trumppal folytatott telefonhívása és a "béketárgyalások" alakulásának részleteiről.
Egyik nap vámokkal fenyeget az amerikai elnök, a következőn mégsem, aztán újra, a világ összes többi politikusa pedig próbálja követni, mi történik. A játékelmélet kutatói örülhetnek: ilyen agresszív stratégiát rég nem láttak.
Az ukrán elnök Donald Trump több állítására is reagált. Zelenszkij szerint nem négyszázalékos a támogatottsága, és nem kaptak 500 milliárd dollárt az USA-tól.
A korábbi uniós biztos, jelenleg közigazgatási miniszter Navracsics Tibor arról beszélt, hogy háttérbe szorulnak az EU intézményei, és bár jelentősen csökken a jelentősége, a közös hatáskörbe tartozó szakpolitikák miatt megkerülhetetlen marad a multilateralizmus, amíg tart a tagállamok lojalitása. Trump eddigi tevékenységének legnagyobb vesztese Európa, azt viszont nem tudja, hogy ezen belül Magyarország számíthat-e pozitív megkülönböztetésre.
Mit tegyen Európa? Oldja meg a saját védelmét, miután, úgy tűnik, Amerika már nem a szövetségese? Vagy ajánljon fel valamit Trumpnak, és ne mondjon le az Egyesült Államokról? Ezt latolgatják a nyugati elemzők a müncheni biztonságpolitikai konferencia botrányos eseményei után. Trump „közbenjárása” az általános vélemény szerint a legrosszabb várakozásokat váltotta valóra.
Az országban háború van, alkotmányosan és gyakorlatilag is kivitelezhetetlennek tűnik egy választás. De az orosz narratíva átvétele mindenképpen jó pont Putyinnál.
Az, hogy a háborút az ukránok „kezdték”, az orosz háborús narratíva szó szerinti átvétele. Ilyesmit még a magyar kormányzat tagjai sem engedtek meg maguknak, legalábbis eddig.
Újabb kanyarokat vesz az amerikai elnök vámháborúja.
