Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
„Tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket, egy fél hadigazdálkodás” – Orbán Viktor nem spórolt a szóképekkel, amikor arról kérdezték nemzetközi „sajtótájékoztatóján”, hogy mi a véleménye arról: Donald Trump amerikai elnök azt várja a NATO tagországaitól, emeljék a védelmi kiadásaikat a GDP-jük 5 százalékára.
Rengeteg pénz, és egyre több lesz
A megállapodás jelenleg 2 százalékos GDP-arányos kiadási célértéket tartalmaz. Magyarország esetében
az idei évben a GDP 2 százaléka és 5 százaléka között nagyjából 2,6 ezer milliárd forint különbség lesz.
Abból kiindulva, hogy a kormány az EU-nak benyújtott költségvetési strukturális tervben az idei évre 7,5 százalékos növekedéssel számolt – ez a nominális GDP-re vonatkozik, nem a reál GDP-re, amit gazdasági növekedésként szokás emlegetni.
2,6 ezer milliárd forint hatalmas összeg, az idei költségvetés hiányát a kormány 4,2 ezer milliárd forintban határozta meg. Összehasonlításképpen:
az államháztartás idén 3,9 ezer milliárd forintot tervez költeni oktatásra és 3,7 ezer milliárd forintot egészségügyre.
Az államadósság mértéke 2024 végén – némi „optimalizáció” – után 59,9 ezer milliárd forinton állt.
A GDP 2 százaléka és 5 százaléka ráadásul az idő előrehaladtával egyre nagyobb összeg. 2038-ban (eddig van kormányzati előrejelzés a GDP növekedésére) a különbség már 5,6 ezer milliárd forintra adódik.
Ha a magyar állam jövőre fellökné a védelmi kiadásait 5 százalékra, az 2038-ig bezárólag 54 ezer milliárd forint pluszkiadást jelentene összesen.
Ha csak 2030-tól lenne meg az 5 százalékos kiadási limit, a pluszköltés akkor is 41 ezer milliárd forint.
Mindez persze csak előrejelzés, de a nagyságrendeket alapvetően jól mutatja, akkor is, ha a jövőben a nominális GDP-növekedésére vonatkozó kormányzati előrejelzések nem válnának valóra pontosan.
Előteremthető összeg, de tényleg tüdőlövés
Ami a nagyságrendeket illeti, az idei évnél maradva 2,6 ezer milliárd forint a költségvetésben nem elérhetetlen összeg, de a miniszterelnöknek igaza van: ha ennyivel többet kellene költeni védelmi kiadásokra – illetve a következő években még többet –, az tüdőlövéssel érne fel. Az uniós túlzottdeficit-eljárásban a védelmi kiadásokat nem veszik figyelembe, így ott nem lenne gond. Az uniós módszertan szerinti GDP-arányos (ESA) hiányt sem feltétlenül érintik a védelmi kiadások, amennyiben beruházásról van szó.
Ezzel együtt a pénzt a költségvetésnek pénzforgalmi szinten elő kellene teremtenie. Ez praktikusan vagy más kiadások lefaragásával, vagy a bevételek növelésével történhet.
Ami a kiadásokat illeti, a költségvetés máris hatalmas megszorításokon van túl, az állami beruházások jelentős részét leállították/befagyasztották, az egészségügy, oktatás stb. forráshiánnyal küszködik. Adóemelésekkel, új adók bevezetésével több ezer milliárd forintot nem lehet beszedni, legalábbis a gazdaság kivéreztetésével nem. Megint csak viszonyításképpen: a költségvetés idén a vállalkozásoktól minden őket érintő adónemen keresztül mindösszesen szűk 4 ezer milliárd forintot vár.
Végül előteremthető – az idei szinten ugyebár 2,6 ezer milliárd forint – pluszpénz adósságkibocsátással. Ennek gyakorlati akadálya nem lenne, de korlátai igen, a belső kereslet ennyi állampapírt aligha lenne képes felszívni, vagyis legalábbis részben devizakibocsátásokkal kellene bevételt szerezni, miközben az államadósság máris nagyon közel van a 30 százalékos devizaállomány-limithez. Arról nem beszélve, hogy az adósságnak kamatterhe lenne, ami a következő években is terhelné a költségvetést, miközben a GDP 5 százalékának megfelelő összeget minden évben újra és újra elő kellene teremteni.
Biztos lesz emelés, de biztos nem 5 százalék
Mindezzel természetesen nem csak Magyarország van így, sőt más NATO-tagok, akik védelmi kiadásai jelenleg a 2 százalékot sem érik el még inkább így vannak. Így kizártnak tekinthető, hogy a NATO 5 százalékra emelné a tagoktól elvárt kiadási szintet, akármit is szeretne Donald Trump. Ekkora emelést több NATO-tag – például Németország – már nyíltan visszautasított. Arról nem beszélve, hogy a hadiipari kapacitások jelen állás szerint egész egyszerűen képtelenek lennének kielégíteni ekkora keresletet, így az emelésnek értelme sem volna.
Valamekkora emelés ugyanakkor vélhetően lesz. Az USA-n kívüli NATO-tagok tisztában vannak vele, hogy többé nem támaszkodhatnak – vagy legalábbis nem annyira – az USA-ra mint szövetségesre úgy, mint korábban. Ráadásul a világ Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az izraeli–palesztin háború, Kína ambíciói miatt sokkal veszélyesebb hely, mint akár pár évvel ezelőtt.
És a védelmi kiadások emelését sürgeti Mark Rutte NATO-főtitkár is.
A Trump által emlegetett 5-ös szám kimondását minden bizonnyal szándékosan kerülte, de annyit elárult, hogy a NATO folyamatban lévő belső elemzései alapján a reális új célérték 3 százalék fölött lesz.
A NATO-tagok júniusban, Hágában tartanak csúcstalálkozót a témában, ahol várhatóan döntésre jutnak az új célszámról. Legalábbis ha minden jól megy, sikerül majd kompromisszumot találni a szükség, illetve a tagok képessége és hajlandósága között. Különösen, ha az új célszám csak később – mondjuk 2030-ban – esetleg lépcsőzetesen lép életbe. Az Egyesült Királyság nemrég jelentette be, hogy a mostani 2,3 százalékos szintről 2027-re 2,5 százalékra emeli a védelmi kiadásait, 2034-re pedig 3 százalékra.
