Robbanásszerű kitöréseket produkálhatnak a szubglaciális vulkánok, ha elolvad az őket fedő vastag jégréteg. A jégkorszakot követően már történt hasonló.
Ha már eddig is aggódott a klímaváltozás hatásai miatt, jött egy újabb rossz hír: a gleccserek olvadása ugyanis a kutatók szerint intenzív vulkánkitörés-hullámot indíthat el.
Egészen pontosan szubglaciális vulkánokról van szó, melyekből több száz van világszerte. Ezek gleccserek alatti kitörésekből alakultak ki, és vastag jégrétegek alatt szunnyadnak. Ugyanakkor, egy friss tanulmány szerint felébredhetnek – az éghajlatváltozás ugyanis felgyorsíthatja a gleccserek visszahúzódását, ez pedig világszerte növelheti a kitörések számát.
Elsősorban a Nyugat-Antarktiszon aggasztó, ott ugyanis legalább 100 szubglaciális vulkánt azonosítottak már. Közben épp ez a régió az, ahol a gleccserek gyorsan olvadnak a bolygó melegedése folytán.
„A vizsgálatunk azt mutatja, hogy ez a jelenség nem korlátozódik kizárólag Izlandra, ahol fokozott vulkáni tevékenység figyelhető meg – hanem az Antarktiszon is előfordulhat. Más kontinentális régiók, így például Észak-Amerika, Új-Zéland és Oroszország egyes részei is megérdemlik a kiemelt tudományos figyelmet” – hangsúlyozza Pablo Moreno geológus, a tanulmány egyik szerzője.
Egy 2020-as tanulmány rámutatott: a Föld aktív vulkánjai közül 245 fekszik gleccserjég alatt, vagy attól legfeljebb 4,8 kilométeres távolságra. Az 1970-es évek óta Izlandon a gleccserek visszahúzódásával összefüggő fokozott vulkáni tevékenység figyelhető meg, ám a friss tanulmány elsőként mutatja be, hogy ez a tevékenység miként befolyásolja a vulkáni viselkedést az egész kontinensen – összegez a Gizmodo.
A kutatók azt is megállapították, hogy az utolsó jégkorszak csúcspontján – azaz 26–18 000 évvel ezelőtt – a vastag jégtakaró egyszerűen elnyomta a vulkáni tevékenységet, így a felszín alatt körülbelül 10-15 kilométerrel hatalmas magma-medencék tudtak kialakulni.
Majd amikor a jégtakaró cirka 13 000 éve elolvadt, a hirtelen tömegvesztés okán a földkéreg hirtelen meglazult, ez pedig lehetővé tette a föld alatti gázok és a magma terjedését. Ez aztán robbanásszerű kitörésekhez vezetett.
A fokozódó vulkáni tevékenység a globális éghajlatra is hatással lehet: rövid távon a kitörések olyan aeroszolokat bocsáthatnak ki, amelyek a Föld lehűléséhez vezethetnek. Később azonban több kitörés együttes hatása már üvegházhatású gázok felszabadulásához vezethet, ami a globális felmelegedést fűtheti.
A megállapításokat a prágai Goldschmidt Conference geokémiai konferencia keretein belül mutatták be a szakemberek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
